Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2
1946. február 19., VI. folytatólagos rendes ülés - II. fokú magántanári képesítések
2 a Schaffer-Spatz féle vitához szolgáltat anyagot. Egyazon tenyészetbe származó, egykorú nyulakat olt állandó Lyssa vírussal. Az oltás egyrészt a hátsó végtagon, egyrészt a pofán történik. A kísérletek sorár kiderült, hogy a klinikai első tünet kialakulása mindig az oltás helyének megfelelő segraentumban jelentkezett és a szövettani vizsgálat is az oltás helyének megfelelő segraentumban mutatta ki a legkezdetibt és legintensivebb szöveti reactiót. Kísérletei alapján szerző Spatz nézetével szemben beigazoltnak látja a Schaffer féle megállapítást, mely szerint a Lyssan az elsődleges és legintensivebb elváltozások nem a substantia nigrára localizálódnak, hanem a virus behatolásának megfelelő segmentumra. 4. Landryartige Polyradiculoganglionitis bei einem Syphilitiker. Dtsch.Ztschr.f.Nervenheilk.Bd.142.H.1/2.1937. Juba Adolffal közös dolgozat. Szerzők néhány hét alatt halálhoz vezető Landry typusu vérnyc másról számolnak be, kinél a liquor-serologiai vizsgálatok positiv Wa.r.-t mutattak. A histologiai vizsgálatok során a központi idegrenc szer részben a luessel összefüggő chronikus érobliteratiót, körülírt granulatiós képet mutatott, részben ettől teljesen'független acut gyulladásos affectiót. A histopathologiai kép analysise kapcsán szerzők adatokat szolgáltatnak a lues u.n. virus-megbetegedése, fellépése és histopathologiai képe között. /Cit. Pette: Die akut entzündliche Erkrankungen des Nervensystems, Bumke-Foerster, Handbuch f. d. Neurologie/ . 5/a. Beiträge zui* Histopathologie der Paralysis agitans. Archiv f. Psych.u.Nervenkrankh.Bd.107.H.2.1937. Juba Adolffal közös do] gozat. 5 klinikailag tiszta genuin paralysis agitans esetet közölnél részben klinikai, részben histopathologiai szempontból feldolgozva. I központi idegrendszer a szövettani vizsgálatok alapján minden esetber kimutat bizonyos involutiós folyamatot, azonban szerzők a valódi megbetegedésre jellemző elváltozást a pallidumban mutatják ki a sejtek chronikus atrophiájának képében. A pallidum súlyos laeslójával ellentétben a corpus striatum lényegesen intactabb. A histologiai kép alaf ján a pathogenesis szempontjából az igen kismértékű érlaesio és a cor secutiv sejtkiesések nem bírnak jelentőséggel. Épigy az sem látszik \ lószinünek, hogy eseteikben az involutiónak extrapyramidalis localis? tiójáról lenne szó és úgy vélik az öröklésbiologiai kutatások,a klinj kai kép és a histologiai elváltozások egyaránt egy sui generis endogí megbetegedésre mutatnak. 5/b. Adatok a paralysis agitans histopathologiájához. Orvosi Hetilap. 1937. Fenti dolgozat magyarnyelvű közlése. 6/a. Über optische Sinnestäuschungen als epileptisches Aequi- valent bei traumatischer Schädigung des Hinterhauptlappens. Archiv f Psychiatr .u.Nervenkrankh *Bd.107.H.2.1937. Egy 19 éves leánynál karbidlámpa robbanás következtében a j.< agyfélteke a regio frontalis basalistól a regio temporo-occipitalisií áthatoló sérülést szenved, melynek következtében kisfoku ellenoldali hemiplegia és hyperaesthesia, valamint focalisan meginduló Jackson f, rohamok lépnek fel testvázlatzavarokkal és rohamszerűen jelentkező 1? tási érzékcsalódásokkal. A klinikai észlelés kapcsán szerző értekezil a corticalis érzékcsalódások localisatiójárói, azok létrejöttéről, ví lamint a testvázlatzavarok localisatiójárói. Azokat összeveti a mescí Öfl
