Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2
1946. január 15., V. rendes ülés - Javaslat az elmegyógyászati és az ideggyógyászati tanszék betöltésére
- 6 lis lelki functiók, a világhoz való instinctiv odafordulás megváltozása. Kimutatta, hogy a cortico-thalamo-mamillaris systema különböző helyeinek sérülése különböző kórlélektani syndromához vezet. Originalis megállapitássi vannak Korányinak az idóérzés kórlélektanában, amivel több tanulmányában foglalkozott. Az időárzés szempontjából a schizothym és cyklothym embertypus különböző biológiai alaptypust reprezentál; a mániás izgalmi állapotot a jövőre irányultság hiánya, a schizophreniás processust au öszes időkategóriák fellazulása, illetőleg megszűnése jellemzi. Az időérzés aspektusából kiindulva Korányi fontos felismerésekhez jutott el a gyermeki lélekre vonatkozólag.- Az u.n. ostrom-ankéton Korányi beszámolt a háborúnak az idegrendszerre gyakorolt hatásáról, számos uj ✓ megfigyeléssel gazdagitva ezt a fejezetet. Neurológiai vonatkozású tanulmányai közül elsősorban a Hei- ne-Medin betegség idegkórszövettanára vonatkozó, a világirodalom legnagyobb ilyen anyagát tartalmazó monographiáját kell megemlítenünk; ebben a munkájában a gyermekbénulás kortanának több kérdését végleges döntéshez vitte. Kiemelendők még a nyultvelői fasciculus arcuatus működési jelentőségére, agydaganatnál a daganattal azonosoldali pyramistünetek fellépésének magyarázatára, amyotrophiás la- teralsclerosis kortanára, a Pick atrophia diagnosisára, az uraemiánál észlelhető neurológiai tünetek keletkezési mechanismusára, az » arachnitisek clinicajára, a vitaminoknak az idegbetegségek kortanában való szerepére vonatkozó kutatásai. Horányi több mint 80 tanulmány szerzője, ismerten jó előadó és tanitó. Az előadottakból kitűnik; Miskolczy .Dezső dr az idegkórtan, Horányi Béla dr az elmekórtan területén olyan figyelemreméltó és jelentős munkásságot fejtett ki, hogy Miskolczy Dezső dr-nak az 51
