Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2

1946. január 22., XII. rendkívüli ülés - I. fokú magántanári képesítések

5. Passive transfer in light urticaria.Pathomechanism of physical allergy. Journ.of Allergy.1941/42./Magyarul:Orvosképz. 1943 máj .Poliklin.füzj

6. Asthma, ekzema és rokon kórképek az allergiás tan tükrében c.könyv 3. fejezete:Az allergia elmélete.1944.

Fénybiologiai munkássága azzal kezdődik,hogy az erythemaképző UV sugarak hatására keletkező bőrgyulladásban is kimutatja a gyulladásfoko zó és csökkentő szövetanyagokat.Ezek ugyanolyan szabályszerűséggel képződnek,mint más vegyi vagy fizikai ingerre termelődő szővetanyagok,tehá eleinte az értágitó fokozok,ismételt besugárzás után az érszükitő csökkentők.A szövetaiiyagok kimutatására a sávos módszer mellett kidolgozza a bőrhólyagmódszert,a szövetanyagok ugyanis a hólyagtartalomban is meg- taláihatok.Noha a fényerytheroa lappangási ideje rendszerint több óra,a szövetanyagok már 1/4-1/2 óra múlva jelentkeznek.

E szövetanyagok képződésének feltételei:

1. ílagy bőrfelületek besugárzása.

2. Erythema-adag,vagy ehhez közelálló adag alkalmazása.

3. Az adagok fokozatos emelése.

4. Bizonyos számú /20-30/ besugárzás adása.

5. Utána szünet közbeiktatása.

A kísérletek azt bizonyították,hogy ilyen technika mellett egyrés: bőséges a lobellen^es szövetanyagok képződése,másrészt bizonyos számú besugárzáson túl utóbbiak már nem képződnek,a szervezet "kimerül",ezért fontos a szünet,mely addig kell,hogy tartson,amig a szervezet újabb besugárzásra ismét a szövetanyagok szokásos hullámzásával nem válaszol.

Ily módon sikerült a klinikai tapasztalatokat az UV besugárzási kúrák intermittáló adásáról biológiailag is alátámasztani és ezzel az UV fényfürdők hatásmechanismusátf szövetanyagokkal megmagyarázni.A lobellenes szövetanyagok fokozatos képződése alapján minden heveny és chrc nikus gyulladásos folyamat a szervezetben a fenti elmeknek megfelelő technikával kedvezően befolyásolható.

Ezzel egyúttal az erythemaképzés,pigmentatio,D-vitaminképzés stb. mellett az UVTu.jabb biológiai hatását sikerült kimutatni .Ezen a biologi ai hatáson, tehát a* gyulladáscsökkentő" szüvetanya^ok képződésén ismételt UV besugárzás után alapszik a valódi fénymégszokas,mife a fényvédelmet f szaruréte^ roegvastagodása és a pigmentképződes alkotja.

A vázolt vizsgálati sorozat adta az indítékot arra,hogy Rajkát a

II.nemzetközi fénykongresszusra referensként meghívják.

Az UV besugárzások hatása meg fokozható,ha a besugárzás utáni fé] órában vett vér injectiójával kapcsoljuk össze.Heveny és idült gyulladásos betegségekben /urticaria,prurigo,ekzema,tuberculosis, syphilis, ad« nex-gyűliadások/ egyaránt az UV+sajátvérkezelés hatásosnak bizonyult. Syphilises kórképek közül különösen makacs seropositiv esetekben /sero« resistentia/ és a tünetes tabes eseteiben indokolt a kezelés és érhető] el kedvező eredmények.Ezekről egy francia monographiában számolt be.

Eénybiologiai munkássága alapján a Comité internat.de la Lumiére egyúttal felkérte arra,hogy az UV fény biológiai egységén^: mérésére alakitott nemzetközi albizottság titkárságát /Jausion prof.-ral /Paris, és Ledent dr.-ral /Liég§/ együtt/* elvállalja.

Rajka abból indult ki,hogy a frotthus-Drapper-törvény értelmében csak az élő bőrsejtekben absorbeált UV fénymennyiség méréséről lehet szó.Ennek mérésére eddig a fényerythemát használták,ami azonban nagyon labilisnak bizonyult.Azt ajánlotta,hofey a fénygyűliadásnak egyéb megnyilvánulásait kell figyelembe venni.Ilyenek:

1. A vasoparesis,mely az adrenalin-higitási próbával jól mérhető és a fénygyulladás fokával arányban nő.

2. A keringés gyorsulása és a hajszálerek átjárhatóságának fokozódása mely mérhető:a/ NaCl-os csalánfolt felszívódási gyorsaságával,

b/ ureuro okozta bőrhólyagcsák képződésével,