Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2

1946. január 22., XII. rendkívüli ülés - I. fokú magántanári képesítések

epidermophytidet.Elsőnek mutatja ki,hogy a dysidrosisok bizonyos fajtái coccogen eredetű másodlagos kiütések /ipykidek/.

II. A dermatclogiai esetek nagyobb részét kitevő gyulladásos bérfolyamatot shevény dermatitis,ekzema,urticaria,erythema, pr'urígo.

44* do 1 go z at, 30 kűlfö 1 di nyelven.

Ezek klinikai megfigyelése kimutatta,pathogenesisükben az allergi játssza a főszerepet.Az allergiás mechanismus vizsgálata során foglalkozott s

1. A mikrobáé ekzemával.Kimutatta,hogy van valódi coccogen ekzema.Az ekzeiaa-hólyagc3ák sterilitását ilyenkor az magyarázza,hogy a serisi- bilizált bőrben az allergia hatása alatt a csirok elpusztulnak.Ezt a magyarázatát később a szakkörök általánosan elfogadták.

2. Mesterséges sensibili sati óval.Első Ízben sikerült a bőrt vegyileg meghatározott anyagokkal szemben kísérletileg sensibilizálni /későb Landsteiner és mások megerősítették/.A sensibilizálás kapcsán uj módszert,a depot-módszert alkalmazta /intracutan injectiók adása egyazon bőrtérület r e/,mely arra is alkalmasnak bizonyult,hogy vele a sensibilisatio menetét tanulmányozhassa,

3. A test saját 'anyagaival /autoserum,histamin/szemben való sensibilizáías'sal. ,

4. Uj passiv átviteli kísérletekkel /nyulfül-módszer/.

5. Reagln-azaporitási eljárással /optimuma az allergenbehatás utáni fel óra//"

5.Elsőnek mutatta ki passiv átviteli ki serietekkel,hogy az allergiá- ban fajlagos csökkentő anyag is szerepel,ezt dereaginnak nevezte el Később 'gátló "anyag,inhibitory substance néven az "ÜSÄ-ban és Angliában megerősítették.

7. A desensibilisatio uj magyarázatával y az említett fajlagos anti testeken nyugszik /antiallergias immunitas/.

8. Az allergia újabb elméletével,melynek lényege,hogy két fajlagos ant test:a reagin és derea'gin működik közre,ezek egymás mellett párhuza mos an képződnek és hol az egyik,hol a másik van túl súlyban. A fajlagos antitestek azután megfelelő nemfajlagos szövetanyagokat /értági tó és ér8zükitő anyagokat/ tesznek szabaddá.

9. Allergiás bőrbetegségek kezelésére uj módszereket dolgozott ki.Ilye a/ az intracutan depot-inj ectios módszer feherjeanyagokkal és vac•inákkal,

b/ az UV sugárzás+sajátvérkezelés.Ismételt UV besugárzások hatása alatt a bőrben lobellenes szövetanyagok képződnek,melyek optimuma a vérben a besugárzás utáni félóra.Az ilyenkor vett és reinji ciált vér hatása jóval erőteljesebb,mint a besugárzástól függetlenül vett verinjectióké.

III. A bőrgyulladás, főleg a csalánfoltos bőrgyulladás pathoroechani sinusának tisztázásai.

17 dolgozat,14 külföldi nyelven.

A csalanfoltos gyulladás az u.n.hármas reaction alapszik,ennek al kotó elemei ;1.gyulladásos hyperaemia. a behatás helyén,

2. gyulladásos ödéma a behatás helyén,

3. a gyycultl adást körülvevő hyperaemiás udvar.

Ad 1.Vasoparesis következménye,amit igazolnak a vérkeringésből kiiktatott ,telj esen lekötött karon folytatott kísérletek es a Rajka álta kidolgozott adrenalin-higitási próba.

Ad 2.A hajszálerek fokozott átjárhatóságának következménye.Bizonyítják egyebek közt a refractometriás mérések,a fokozott capillaris nyoroá /ennek mérésére uj eszközt,a capillartonometert szerkesztették/.

Ad 3,Axon-reflex következménye.Helyi és vezetéses anaesthesiás bőrön,at ropinozott bőrön folytatott kísérletek,vizsgálatok teljesen lekötöl karon stb.igazolják.Utóbbiak alapján kiderült,hogy a hyperaemiás udvar más érszakaszon /arteriolák/ játszódik le,mint a hyperaemia

r652

3