Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/1
1945. szeptember 18., I. rendes ülés - Tanszéki segédszemélyzet megválasztása
Miniszter Ur ! A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi tanártestülete f.hó'18-án tartott első rendes ülésében tudomásul vette, hogy a folyó tanévre I.évfolyamra kb. 1300 hallgató iratkozott be. 3z egyszerű tudomásulvétellel szemben tisztelettel különvéleményt jelentek be. A Dékán ur közlése szerint a Miniszter ur nem kivánta határozottan megjelölni a felveendő hallgatók számát és az egyetemre bizta annak megállapitását azzal, hogy annyi hallgatót vegyenek fel, amennyinek tanitá- sa ellátható. Az Egyetemi Tanács az orvosi kar külön megkérdezése nélkül oly módon határozott, hogy a hallgatók számát korlátozni nem kivánja.Ennek következménye, hogy az orvosi kar I. évfolyamára 1300 hallgató vétetett fel, Ilyen nagytömegű hallgató oktatására és kiképzésére az orvosi fakultásunk nincsen méretezve.Az egyetlen anatómiai tanszék tantermének befogadóképessége 250 személy és csak zsúfoltsággal fér be 400 ember. Eullagyakor- latokon 400 hallgató vehet egyszerre részt, de csak oly módon, hogy egy mun- kahelyen 10-12 hallgató dolgozik. Az egyetlen élettani intézetben gyakorlatok részére 35 munkahely áll rendelkezésre. 1-1 munkahelyre maximum 8 hallgató osztható be. Hasonló a helyzet a chemiai gyakorlatoknál.Az orvosi kar tanárai a legnaggjnfibláldozásssl késznek mutatkoznak párhuzamos előadások tartására s a gyakorlatoknak kora reggeltől-késő estig turnusokban való tartására. Még ily módon ős azonban csak legfeljebb 6-700 hallgató nyerhet legminimálisabb gyakorlati oktatást. 1300 hallgató oktatása és kiképzése teljes lehetetlenség és csak arra vezethet, hogy a mindig sokra becsült és féltékenyen őrzött orvosképzésünk színvonala menthetetlenül lezíillik. / már most is előfordul, hogy anatómiai szigorlatokon a hallgatók visszautasítják azon testrészek felől való kérdéseket, amelyeket boncolni nem volt alKaimUü./ Lelkiismeretem szerint ezen körülmény mellett nem mehetek el szó nélkül. Tisztelettel kéreip Miniszter urat, méltóztassék a helyzeten a lehe-
