Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/1
1945. november 27., VIII. rendkívüli ülés - A bakteriológiai, kisérleti kórtani és mikrobiológiai tanszék ügye
- 3 mellett dolgozott. Hazatérve átvette mint adjunctus a szegedi uj gyógyszertani intézet chemotherápiai osztályának vezetését, mely az első olyan egyetemi laboratórium volt lurópában, amelynek kifejezétten az volt a célkitűzése, hogy a chemotherap4attcumok hatását vizsgálja egsakt módszerekkel. Az elért kiváló eredmények alapján már 1932-ben a Chemotherapie és méreg- tan magántanárává képesittetett, miután külön miniszteri rendelet engedte meg a törvényesen előirt időnek lényege^ megrövidítését. 1933-ban a ?/ieneí Biologischen Gesellschaft-ban tartott előadást, mire a társaság levelező tagjává választotta. 1935-ben meghívást kapott a II. Londoni Nemzetközi Mikrobiologini Kongressus intézőbizottságától referáló előadás tartására. Ezen utjo alkalmával meglátogatta az I.G. F^rbenindustrie laboratóriumait Schulemann professor meghívása alapján. 1937-ben a szegedi gyógyszertani IxSáxBtxB tanszékre egyhangú meghívás alapján neveztetett ki nyllv.rk. taJ * nárrá és 1940-ben lett ny.r. tanár. 1933-ban a Hopp Ilona pályadijat, 1938-ban Bszterházy ösztöndíjat, 1943-bnn a Magy.Tud. Akadémia a chemotherapeuticumok hatásmódja c. pályatételét nyerte el. 1943-ban a legnehezebb viszonyok között szervezte meg a Magyar Élettani Társaság 13.-ik vándorgyűlését, mint annak elnöke. 1945-ben a Magyar Természettudományi Akadémia tagjai közé választotta. Janesó Miklós tudományos közleményeinek jegyzékét a melléklet sorolja fel. Ez a jegyzék azonban távolról sem teljes, mert 1937 óta Jan- csó Miklós bár igen számos és felette nagyjelentőségű eredményt hozóik kutatást végzett, ezekről csak előadásokban számolt be és részben beteges- kedése, részben a háborús viszonyok minbt részletesen ezeket nem publikálta. Az első, még 19^8-ban nyomtatásban megjelent dolgozata 246 oldalnyi terjedelmével iát már felkeltette a külföldi szakkörök fa* njagy érdeklődését. Az igen terjedelmes kutatásoknak alapját az az uj módszerk6 képezte, amellyel neki sikerült először a salvarsan készítményeket ammoniákos ezüstnitrát keveréssel a szövetmetszetekben láthatóvá tenni. így tanulmányozta a különböző salvarsan készítményeknek viselkedését és megoszlását a ?5<P
