Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/1

1945. november 13., III. rendes ülés - Tanszéki segédszemélyzet

-11 var siegjelanépe, illetőleg a vérmennyiség megfogyása nem a vízveszteség totális nagyságának függvénye, hanem kizárélag csak az extracellularis vlziaktár kimerülésének a következménye. Mivel a "szomjazásl " exsicoo- sieban a vízveszteség extra- és Intracellularis eredetű, Itt vérmennyl“ ség-osökkenés és keringési zavar ceak jéval nagyobb totális vézveezteség esetén Jelentkezik, mint séhlánnyal párosult, tisztán extracellularis vízveszteség esetén.

31/a• Durstexslkkose und Salzmangeiexsikkose. /31 áá d ás a római Internat. Congressuson«/ Aeta Pädlatriaa.XXII, 1937.

Ugyanaz németül.

32. Le ohlore globulalre test de ohloruratlon de l*organlsme.

Revue Francalse de Pédlatrle. XIV.1938.

Bl 1 anzklséri etekben és beteg csecsemőkön végzett vizsgálatai eredményeként megállapítja, hogy a vértesték chlorjának csökkenése kétségkívül sóhiány Jele. A francia klinikusok adataival szemben, akik a vértest ohlorból a szervezet s óház tart isát vélik megállapíthatni, megállapítja, hogy magas vértestchlort észlelhetünk bllanzszeruen megállapított nagyfokú sóhlány eseteiben is, ha acido sie áll fenn, vagy ha a vízveszteség nagyobb a sóvesztőségnél• Acidosis esetén a Cl» a serumból a vértestekbe vándorol. Magas vértest chlor tehát nem tiltja a sótherap 1 í-t, de mivel kétségtelenül súlyos aoldosls jele, célszerű Ilyenkor bicar- bonátot le adagolni.

32/a, A vörös vértestek ehlortartaImának élettani és diagnostlkai jelentősége. - Orvosi Hetilap. 1939. 18. ez.

Ugyanaz mgyárul.

33. Gyermekek aoetonaemiás hányása. - Orvosi Hetilap. 1939. 20,sz.

A gyakorlat számára ismerteti az "aoetonaemiás* hányás kárképét és annak ok széni kezelését.

34. A vizhláiy és a szénhydratanyagcsere kapcsolatai. /Dr, Feketével/. Orvosi Hetilap, 1939. 33. sz.

Sxslccált patkányokon bllanzklsérietekben kimutatták, hogy

2

a vízhiány lassítja a felvett cukor felszívódását. A felszívódás gátlá-