Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU-SEKL 1.a 73.)

1945.08.14., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Beadvány az Élettani Intézet újjáépítése trb.

■VSW

"Vt . '

89- 6

-a hallgatóságot, mint az feltétlenül szükséges. Bpest, 1945. aug. 15. -én. "

A* Kar a jelentést tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgáját diját az Intézet 10.- pengőről 30.- pengőre emelhesse fel.

BEZiHÁK AlAóáK ny. r. tanár; mint az Élettani Intézet igazgatója, felolvassa a következő beadványát: "Miniszter Ur! Mély tisztelettel kérjük Miniszter Urat, hogy már az újjáépítés kapcsán tegye meg a lépéseket avégett, hogy a budapesti Egyetem Orvostudományi Karának Élettani Intézetében a hallgatók korszerű gyakorlati képzésére alkalmasan felszerelt olyan nagy befogadó képességű laboratórium épüljön fel, amelyben a beiratkozott hallgatók a tanteremben előirt és nemzetközileg általában elfogadott óraszámban dolgozhatnak. - A*z élettan az anatómia és kórbonctan mellett az orvosképzés egyik alapja.

Amint nem lehet megmondani, hogy a háromlábú szék lábai közül melyik a legfontosabb, épugy nem lehet eldönteni azt sem, hogy e három alaptudomány közül melyik a fontosabb.Jó orvost csak mind e három tudományban való egymáshoz arányosított gyakorlati oktatással lehet képezni. A*z oktatás gyakorlati voltán van a hangsúly. A-z élőtestben a szervek sajátságait, a zsir erejét, a vér áramlását az erekben, az agyat vérrel telve,épugy nem lehet leírásból megismerni, minthogy az életfolyamatokat magukat, a nyálelválasztást, az osztóeres vérnyomás szabályozását, az epe elválasztását. Mindezeket közvetlen élmény alakjában látni, hallani, tapintani kell. Magát az anyagi valóságot és nem annak jelképét az irott, vagy hallott szót kell a hallgatónak átélnie. Ugyanez vonatkozik természetesen azokijratfc az élettani vizsgáló módszerekre is, amelyek az orvosgyakorlat közhasználafii*