Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU-SEKL 1.a 73.)
1945.07.31., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Közegészségtani tanszék betöltése, ill. kettéválasztása
479 - 36 -nagy horizontú orvosok, akik a betegségek megelőzésének és leküzdésének szociális feltételezettségét szociológiái tanulmányokból vagy tapasztalatokból megismerték, ma sem szűntek meg az ónálló szociálhygienés kutatásnak és oktatásnak jogosultságát és szükségességét hirdetni. Dzek közül kiemelkedő jelentőségüknél fogva említést érdemel Schlossmann Artur és Wolff György állásfoglalása. Schlossmann Arthur^a nemrég elhunyt düsseldorfi gyermekorvos professor és nagyhírű szocialhygienikus,a Deutsche Gesellschaft für öffentliche Gesundheitspflege 1929.évi mainzi ülésen ” *tz orvosi rend válsága és a szociálhygiene ” c. előadásában szokatlanul erőteljes érveléssel emelt szót a szociálhygiene érdekében. Többek között a következőket mondja: " Az orvostudomány szociális oldala, amely tudományos szempontból is igen érdekes és számos uj szempontot vetett fel a betegségek okaira és az orvostudomány fejlődésére vonatkozólag, az akadémikus kiképzésben teljesen háttérbe szorul. Téves, amit a legújabb időben a német egyetemek egyes hygienikusai is hirdetnek, hogy a -szociálhygiene nem önál ló disciplina, hanem csupán az egészségügyi közigazgatással kapcsolatos orvosi szak, mert a szociálhygiene, mini a kollektiv társadal mi élet egészségügyi alapja, a szociológiának egy külön területe.” Wolff György ” Die theoretischen Voraussetzungen der Sozialen Hygiene :r c. munkájában behatóan megtárgyalja a szociálhygiene fogalmi körét és tárgyanyagát, orvostudományi elhatároltságát és kimutatja, hogy a szociológiái szemlélet a szocialhygienén keresztül az egész orvosi tudományt jótékonyan befolyásolta Is megtérné* » kenyitette. Az orvosi kar szempontjából is végzetesnek tartom, hogy a modern egészségügyi gondozás és egészségvédelmi igazgatás,amely a társadalomgazdasági viszonyok kényszerhatása alatt hatalmas mérvben vitte előre az orvosi munka szociálizálódását, nem a
