Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU-SEKL 1.a 73.)

1945.07.31., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Közegészségtani tanszék betöltése, ill. kettéválasztása

4

4 iJ

32 -ségtanával.

E stúdiumok közül az egyén egészségtanát az orvos egyetemi oktatásban a többi orvosi kollégiumok ölelik fel s a közegészségtan cimü előadások tulüyomórészben a környezet hygienéjét tárgyalják, minthogy az egyéb egyetemi orvosi tanulmányok során kevésbbé van mód arra, hogy ezeket elsajátítsák a hallgatók, jóllehet az egyetemről kikerülő orvosok mindunt .lan beleütköznek a légkör , a talaj, a közlekedés, lakóhely, világitás, fűtés, szellőztetés, ruházat, táplálkozás, ivóviz, szennyvíz, szemétkérdés, temetkezés stb. hygienéjébe.

Nálunk Magyarországon főképen ennek a fejezetnek tanításával foglalkoznak at Egyetemi Közegészségtani intézetek,

v

rjiig a hy-'giene 3-ik ágárafa társadalom_egészségtanra már alig jut valami idő. Pedig ez a kérdés egyre'sürgetőbbe« tolul előtérbe s követeli a megoldást.

Á társadalomegészségtannal kapcsolatos rokontémák: az egészségvédelmi gondozás, az egészségügyi propaganda, az iparegész ;«gügy, egészségügyi statisztika, egészségügyi közigazgatás szintén szerves kiegészítői a közegészségtannak. Mindezekre minden orvosnak,bármilyen téren működjék is, feltétlenül szüksége van. Ennek ellenére- azonban a hallgatóság részéről nem mutatkozik elég érdeklődés ezek iránt a stúdiumok iránt, jóllehet kiváló magántanárok hirdetik félévrőlfélévrr e kollégiumokat.' Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a haligatóság figyelme nincs kellőleg reáirányitva ezekre a kérdésekre.Ennek pedig csak egy módja van, e szakismeretek tanításának speciális szakemberre'bizása és a kollégiumnak a hallgatók számára kötelezővé tétele.

Miként a fentelmondottakból kitűnik, a hygiene minden ágát a közegészségtani tanszéket betöltő egy ember- bármilyen kiváló legyen is az- felölelni,'művelni és tanítani nem tudja.

^H§o

TTi