Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1943-1944 (HU-SEKL 1.a 72.)
1944.02.08., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - II. fokú magántanári képesítések - a jövő ülésre halasztva
5 1913-ban megszervezte az Egyetemek Kórházegyletének fogászati ambulatoriumát,amelynek 1925-ig vezetője volt.1913-ban a fogászati nagygyűlésen előadást tart a mandibularis anaesthesia nehezebb eseteiről.1914—ben a Magyar Fogorvosok Egyesületének választmányi tagja, majd 1917-ben disztagja lesz, 1914.augusztus 1-én önként jelentkezik harctéri szolgálatra és mint gyalogezred orvosfőnöke teljesit arcvonalbeli szolgála* tot,mig balesetet nem szenved.Harctéri szolgálatainak elismeréséül * 1914 november 16.án ezredében mint első megkapja a Signum Laudist a kardokkal. A harctéren elszenvedett balesetéből felgyégyulva 1915-j * * ben a H.M.5./egészségügyi/ osztályban teljesit szolgálatot,ahol 4 később a csoportvezetői teendők ellát sával bízzák meg.Mint ilyen tábori kórházak,ambulantiák ás ront enintézetek megszervezésével és felállításával foglalkozik. Kezdeményezésére állították föl az /llcsonti hadi sérültek és fogbetegek részére szolgáié Csobánc -utcai honvédkórházat? hasonló,kisebbmérefcü intézeteket is szervezett * Zágrábban,Kolozsvárt, és Pozsonyban .Később mint egészségügyi ellenőrző az orosz-és olasz arcvonalat szemléli meg,tovább' a hadseregfőparancsnokságnál, valamint a német és bolgár hadvezetőségnél az j orvosi összekötőteendőket látja el. Elismerésül a kardokkal diszi/ j tett Signum Laudist, a Magyar Vöröskereszt hadiékítményes II.o. díszjelvényét és porosz Vöröskereszt érmet leap ja, azonkívül 1918-ban soronkivül törzsorvossá / o.őrnagy / lép elő; tulajdonosa a ' % Károly csapatkeresztnek is.1920 áprilisában ismét nyugállományba 4 került. A kommunizmus alatt az ellenforradalomnak / " Feliéi* Ház"/ egyik szervezője volt.Bésze volt a Peidl -kormány eltávolításába!» és tagja volt az utána alakult Friedrich-féle minisztériumnak,mint h os I
