Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1943-1944 (HU-SEKL 1.a 72.)

1944.02.08., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 39. Tóth Gedeon dr. - 40. Précsényi Ferenc dr. - 41. Horváth Csaba dr. - VII. A stomatológiai tanszék betöltésének ügye

43

vizsgálatok révén különösen néhai Szabó József professor idejében élénk kontaktusban állott, közvetlenül betekinthetett az ott folyó tudományos kutató munkába,megtisztelték a kórszövettani dolgozatok felülbírálásával stb.Ezek alapján érzi indíttatva magát arra, hogy a tanszék betöltésének kérdéséhez ő is hozzászólhasson.iíéhai Buday Kálmán tanár véleményét osztva,ennél fontosabb eseményt a tudománykar történetében nem ismer.Hiszen jól megejtett személyi választás egy nemzedékre szólóan döntheti el magának a szakmának a fejlődését,nemkülönben kellő iskola nevelését kedvezően és fordítva. Amint évekre visszamenően nyomtatásos közléseiben is lefektethette,kötél ességünk minden megüresedő tanszékre az egész mivoltában legjobb embert mint szakerőt megnyernünk. C-oethe szavai szerint u.is: ” Die Medizin-beschäftigt den ganzen Menschen, da sie sich mit dem ganzen Menschen beschäftigt.” Az egész ember intuitiv, tudatalatti,tudatbeli és tudatfeletti lelki tényezőkből tevődik össze.Ez a három tényező összetetten a lehető legjobb bemutatkozásában minden jó orvosnak s igy egy-egy egyetemi szaktanárnak is elengedhetetlen kelléke. Emellett mindannyian jól tudjuk ,hogy egy orvostudományi kar megszervezett intézményeivel szinte egy szervesen összefüggő összetételű orvosi kolosszushoz hasonlítható. Tehát csak akkor fejthet ki egy orvoskari facultas a maga egészében, de sokszor még csak részeiben is igazán értékes munkát, ha intézményei és annak vezetői között minél teljesebb összhang áll fenn.

ségünk értékelni a szóba jöhető szakembereket.Kérdezi vitéz Benedek László tanár urat, hogy miért foglalkozik ő egyedül és oly részletesen csak Simon Bélával? Az ö közben nyilváni-Ezeket a szempontokat magunk előtt tartva,köteles-