Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1943-1944 (HU-SEKL 1.a 72.)
1943.12.14., 4. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - VII. Magántanári folyamodványokhoz benyújtott dolgozatok elbírálása
tf Magántanári képesítést csak az nyerhet, aki valamely,nyomtatásban megjelent,ónálló és szigorúan tudományos dolgozattal bizonyítja, hogy az egyetem valamelyik kárához tartozó tudományszák egész körére kiterjedő ismeretei mellett, a tudomány onaxló művelésére képes és akitől várható, hogy a tudomány s a felső oktatás terén hasznos tevékenységet fog kifejteni.1' 3z a habilitatios dolgozat egészen 10 egységig lenne értékelhetőr Kívánatosnak tartja továbbá a bizottság, hogy minden klinikusnak legyen legalább egy olyan dolgozata,amely a szakmájába tartozó valamely kérdésnek elméleti részévei laboratóriumi kutatások alapján foglalkozik. Dr.Imre József szerint nem lehet a dolgozat értékét terjedelme szerint mérni. Nem lehet eiőirni, hogy legalább 20 dolgozata legyen a jelöltnek. Az egyes dolgozatokat értékük szerint kell elbírálni. Nem hiszi, hogy keresztül lehet vinni a javaslatban foglaltakat. Dékán tájékozásul közli, hogy ez csupán keretül szolgálna és nem akar olyan szabály lenni, ami alól kivételt tenni nem lehet. Dr.-Tátrailvav Zoltán szerint a szabályzat rendelkezései serkentőleg hatnának a fiatalok munkásságára. Dr.Orsós Ferenc rámutat arra, hogy más a kasuistika a klinikusoknál és más a theoretikusoknál. Dr.Benedek László csatlakozik Dr.Orsós Pereme my.r. tanár véleményéhez. Nem lehet a kasuistikát mint kritériumot kiélezniT Kéri a tervezetet minden kari tagnak megküldeni és a jövő ülésen az ügyet újból tárgyalja a kar. Dr.Boros József fontosnak tartja, hogy a bírálók egyéni véleménye érvényesüljön.Attól tart, hogy eltérő vélemény esetén a referensek egymást fogják birálhi.
