Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1943-1944 (HU-SEKL 1.a 72.)
1943.09.09., 1. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - I. Tanulmányi ügyek
6 6 Dr.Balogh Ernő ny.r.tanár megjegyzi, hogy a Gazdasági Bizottságban már évekkel ezelőtt kért uj tantermet, mert az ő jelenlegi tantermében csak 150 hallgató fér el. Ez az ügy tehát közös ügy. Javasolja, hogy a Kar egyszerűk érdemileg foglalkozzék a tantermek ügyével. Dr.Bélák Sándor ny.r.tanár úgy véli, hogy legjobb/ha minden hallgatónak biztosítunk helyet.és nem számítunk arra,hogy egy része nem jön el. Dr.Mozsonyi Sándor ny.r.tanár azt javasolja, hogy ha az élettani gyakorlati kiképzés lehetetlen, demonstratiokat kellene tartani, hogy a hallgatók a kísérleteket legalább egyszer lássák. Dékán úgy tudja, hogy a szóbanforgó tanterem eredetileg az Élettani Intézet tanterme volt és a Kar nem adta át a Közegészségtani intézetnek, a tanterem tehát az Élettani és Közegészségtani Intézet közös tanterme. Darányi professor volt csupán az, aki ezt rendbehozatta. Olyan tanteremről kell gondoskodni, amelyben a hallgatók elférnének. Br.Ratkóczy Nándor ny.r.tanár szerint egy tanterem nem lehet közös, valakinek kell lennie, aki arról gondoskodik. Dr.Bélák Sándor ny.r.tanár indítványozza, hogy a Kar kérje meg Beznák Aladár tanár utján Rybár István tanárt arra,hogy szükség esetén tantermét átengedni szíveskedjék. kérdése nagyon aktuális. Az anatómiai gyakorlatokon például bőven van anyag, de a laboratóriumi dij tekintetében csődbe jutott az intézet. Szükségesnek tartja a laboratóriumi dijak felemelését, de tudja azt is, hogy a hallgatóságban ez nyugtalanságot kelt. Javasolja, hogy az élettani gyakorlatokon 40 pengő, az anatómiai gyakorlatokon 20 pengő, a szövettani gyakorlatokon pedig szintén 20 pengő legyen a laboratóriumi dij. Dr.Kiss Ferenc prodékán utal arra, hogy a gyakorlatok
