Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)

1943.04.13., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Dr. Rehák Pál az "Orr-gége-fülbetegségek diagnosztikája gyakorlatokkal" tárgykörből

- k -isolált >i-feTftrí ek2-"t, aminek.a. kamra ekg.-val megegye 5 hullámát sikerült kimutatnia. Megállapítja ezen hullámok időbeliséget a kamra electrocardiogrammhoz viszonyítva. Sikerült monofázisos sinusgörbét eluál litánia és monofázisos arterio és vonograiamot is levezetnie. További kísérleteiben igyekezett a kóros electrocardiogram mck magyarázatát adni. Ezen kísérletei közben minduntalan beleütkö­zik azon eddigi kisériéti eredményekbe, amelyek .a differencia elmé­letet alátámasztani voltak hivatva. Számos dolgozatában közölt sok kisérloti ténnyel igyekszik bizonyítani, hogy differencia elmélet kel­lőképen alátámasztva és" bizonyítva még mind ezideig nincsen. Sikerült monofázisos görbékét mesterségesen oloáliitott izomsérülések területé­ről is levezetni és két sérült helyről elvezetve difáziscs. elcctro­­cardiogrammot kapott. Kimutatja, hogy Web ,r addicios ki só -lete éppen­­ugy, mint Schütz desztillált véres kísérletei, rom bizonyítók, inert a kísérleti berendezés, illetőleg a kisérietek eredményének kritikai értékelése nem helytálló. Kísérlete'bői. TJnghvhry azt a következtetést vonja le, hogy a monof ázisos áram minden kis ér-...-then a sértett sziv­­részen keletkezik; 5 maga ép szivrószen difázisos görbét kap-ugyan­akkor, amidőn a sértett részen monofázisos görbét vezet le. A sérüld­r>' ,4-T ■r, ame iy« sen görbék hu 51 érne i -.ak azok a kísérletei , cune lye li­■áramok loca Hsa tro i at töké le té­c a ki sérl etes műnké iáben rné g-J-oö f:ne k mi ly-.n kóros görb e fe­,?d.i aii s és perimyoca rdial is sé-ST n O O Oj ,kas z élt érése, mo ly olté­imái val ó e i lentét es ve Ita, CJ c? élt érés e az R huí lám i ránya­:;tet, hogy szivinfra ctus o3étén nak alakját meghatározza. siteni. Számos evvel rülések között. Az elsőre jellemző az 8 résre jellemző a T és ST szákasz R 1 utóbbival övvel ellentétben az Se szí val egyező. Kísérleteiből arra kövei Büchner és unkatársai által leirt jobb és bai coronaria insuffiticn­­tiára jellemzőnek tartott elváltozások magyarázata nem helyes, mert a szív clectronos tengelyének sz-regét ezen görbetypusek keletkezé­sénél kellőképen nem vették tekintetbe. Az ST szakasznak az elválto­zása ugyanis főképén attól függ, hogy az electromos tengely merre do­­vial, van-e jobb, vagy halkamra hypertrophia. Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak azon dolgozatai, ame­lyek a Tf.wara-szár laesio görbéjével foglalkoznak és rzt az értékes megállapítást teszi, hogy minden olyan görbe, amelyet eddig bal,vagy jobb fawaraszár-sérülésre jellemzőnek találtunk, valamennyi bal Tawara­­szár sérülését jelenti és a jobb Pawards zár sérüléséről csak az u.n. Wilson block görbe jellemző. Átvágásos kísérleteivel mindkét T'-wara­­szár blockját Előidézte és kombinált Tawaraszár-blockot is, sőt ehhez még egyéb szivizomsérülést is hozott létre. Miden ezen szívizom sérü­léseknek görbéit leírja, ismerteti és an-lisálja, eközben számos uj és újszerű megállapítást te,sz. ■ Klinikai jelentősége van főképen annak a dolgozatának, a­­mely az extrasystolék klinikai jelentőségével foglalkozik és megáila­pit ja, hogy extrasystclék 61$-ban bet:g szivén keletkeznek. ÓIT

Next

/
Thumbnails
Contents