Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)
1943.02.09., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 30. Dr. Horányi Béla rk.tanári címmel való kitüntetése
51 A sclerosis multiplex tisztázatlan aetiologiajónak megközelítésére szerzők 3 olyan családias sclerosis multiplex esetet közölnek, ahol a betegség megindulási ideje,bizonyos értelem-r ben még klinikai kép is hasonlóságot mutatott, ha nem is lehetett homochromiáról és homotypiáról beszélni. Ezen familiaris sclerosis multiplex eset kapcsán szerzők úgy vélik, hogy a multiplex sclerosis létrejöttéhez exogen és endogen momentumok találkozása szükséges. Az egyes exo-és endogen fe'ctorok egymást bizonyos fokig helyettesithetik. Valószínű, hogy az endogen momentum a sclerosis multiplex aetiologiájában kisebb jelentőségű minden körülmények között,mint au exogen fectorok. 52./ Sclerosis multiplex előfordulása.Gyógyászat. 1942. Dr.Pohllal közös dolgozat. 53./ Sulla distronhia miotonica. A hazánkban rendkivűl ritka megbetegedés nosologiájához adnak szerzők egy részletesen vizsgált eset kapcsán fontos adatokat. A 27 éves férfibetegnél felvétel előtt 5-6 évvel indult meg a myotoniás elváltozás. Az- arc- typucos dystrophias kifejezést mutatott, a lencse hátsó corticalis részénél finom pontszerű homály.Úgyszólván az egész testizomzatban mechanikus myotonias reactio. A különböző laboratóriumi vizsgálatok értékelhető eltérést a normal átlagtól nem adtak.Az irodalomban közölt valamennyi eset adatai feldolgozásával és krikikai méltatásával szerzők úgy vélik, hogy egyetlen theoria sem alkal■+ c ■* *■ más ezidőszerint a klinikai kép valamennyi részletének magyarázására , de legvalószinübbnek a hypothalamusos eredetet tartják. Chininnel és E-vitamimal próbálták a myotoniás izomjelenségeget befolyásolni és valóban az activ myotoniás jelenségek javulását észlelték. 54, / A dystriphia myotonicaról. Orvostudományi Közlemények. 1942. Előbbi dolgozat magyarnyelvű közlése. 55. / Die Wirkung der Lufteinblasung auf das Zwangslachen bei einen Fall von multipler Sklerose.Psychiatr.Keurolog. 7/chsrt. 1942.Professor Benedekkel közös dolgosat. Egy sclerosis multiplex esetben olyan gyakori kényszer- * ’ nevetés kinozta a beteget, hogy sem éjele, sem nappala nem volt. Az irodalomban szerzők semmiféle therápiás utalást a kényszernevetés gyógyítására vonatkozóan nem találtak.Kás eredménytelen gyógyitó kísérletek után 25 ccm levegőt fújtak a beteg agykamrájába .Szinte nyomban megszűnt a kényszernevetés és a hatás tartósnak bizonyult,mert 2 hónappal a befuvás után végzett ellenőrzővizsgálatkor a kényszerűévé!és még nen tért viszsza. Szerzők ezen eset kapcsán alkalmat találnak arra,hogy az emotionalis mozgások egész idegrendszeri physiologiáját és a
