Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)
1943.02.09., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 29. Dr. Angyal János rk.tanári címmel való kitüntetése
36 schizophren,gyógyult 3 lactatios és az 1 Basedow-psychosisban szenvedő egyén. Egyes megfigyelések arra uta-lnak, hogy a cardioz°lshock kezelés és az elektroshock-kezelés hatásmechanizmusa nem azonos. Valószinü, hogy az electroshocknál inkább a shockhatás, mig a cardiazol-shocknál emellett a megbetegedett sejtekre gyakorolt biológiai hatás is szerepel. 51*/ Tapasztalatok az elektroschock-kezeléssel a budapesti elmeklinika anyagán.Orvosi Hetilap.Sajté alatt. Előbbi tanulmány magyarnyelvű közlése. 52. / Durch vestibulotrop Enzephalitis ausgelöste phobisch anancastische reactive Heurose. Ztschr.f.d.ges.Ueurolog.u.Psychiatr.Sajté alatt. Jelenleg 30 éves férfi 1936 tavaszán 3 hónapig tartó,szédít-léssel és alvászavarral járó atypiás encephalitisen esett át. A betegség újbóli fellobbanását vestibularis szorongási és mozgásálmok , majd 2 hónapig tartó phobiás-kényszeres reactiv neurosis vezette be, amely utóbbiban a vestibularis kórfolyamat kórnemző és kórszinező hatása biztosan felsimerhető volt.Az újabb betegségi szakasz súlyos vöstibularis hypaesthesiához és nucleáris jellegű trigeminus-érzészavar megjelenéséhez vezetett.A vestibularis magrendszer betegségét jelző organikus tüneti kép kirobbanásakor a reactiv neurosis teljesen megszűnt. 53. / Vestibulotrop encephalitis által kiváltott neurosis. Előbbi dolgozat magyarnyelvű közlése. Orvosi Hetilap.1943.Sajtó* alatt. ‘ ■ 54./ A falilebeny nathologiáia.A Magyar Ideg-és Elmeorvosok Egyesülete XIY.Orsz.Értekezletének kiadása.1943.Sajtó alatt. ■Bevezetőleg ismerteti a parietalis areák cytoarchitektonias felépitését, az egyes areák működésére vonatkozó állatkisérleti adatokat, majd részletesen tárgyalja-az emberi pathologiából nyert eredményeket, végűi a különböző regiok működését és klinikai jelentőségét.A motoros aprasia irodalmán demonátrálja Wernicke-től Weizsäcker és Stein-ig azokat a felfogásokat,amelyeken az aphasiakörhöz tartozó tünetek értelmezése úgyszólván kivétel nélkül átment és rámutat azokra a nehézségekre, amelyek úgy localisatios, mint agyélettani és psychologiai szempon-tbólfelmerülnek,mihelyt ezeket a tüneteket lényegükben akarjuk megközelíteni.Minden complex-müködés tulajdonképen psychologiai actus,amelyet a primaer érzékszervi in^er csupán megindít, létrejöttéhez azonban mág más érzékszervi mezők megfelelő emlékezésanyagának a mobilizálása is feltétlenül szükséges. A Henschen f. merev localisatios tan nemcsak a tünetek agyélettarii magyarázatahoznem juttat el,hanem igen gyakran a klinikai szempontoknak sem felel meg,mert ugyamz a tünet több irányból lehet determinálva.Ugyanezt a szempontot követi az apraxia, a parietalis aphasia, agraphia és alexia,valamint testvázlatzavarok-tárgyalásakor is. A továbbiakban az t (b o ís7
