Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)

1942.10.14., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - X. Dr. Schmidt Albin m.tanár rk. tanárrá való kinevezésre ajánlása

14. / Miért szaporodik a hugyköves betegek száma. /Gyógyászat 1939.52.sz./ A veseköves betegek száma 10-15 év óta különösen a világháború vesztes országaiban fokozatosan szaporodik. Sut a megállapitást úgy az I.sz. seb. kiin. rendelési, mint az OTBA urológiai osztályának beteganyaga megerősíti. A szaporodás nem vezethető vissza csupán a tökéletesebb urológiai vizsgáló eljárásokra, mert ezek már a szapo­rodás előtti időben is ismertek voltaic. Részletesen tárgyalja a hugykő keletkezésének kérdéseit, a védő colloidok szerepét, a hugy­­kőmag keletkezését, a hugyutak fertőzésének, a vizeletpangásnak és a túlzott fogyasztókurának jelentőségét. A kőszaporodás oka bizto­san nem állapítható m3g> mert nem vezethető vissza egységes ténye­zőre. Véleménye szerint kétségtelenül szerepel a háború miatt meg­változott táplálkozás. Az A vitamin szegény étrend pliosphátkövek keletkezését segiti elő, a fokozott paradicsom és csokoládé fogyasz­tás pedig az oxalatkövekét. A legújabb felfogás szerint, melyhez a szerző is csatlakozik, a legvalószínűbb az, hogy a.hugykő esetek szaporodását az idegrendszer háboruutáni megrázkódtatásaival kell összefüggésbe hozni, mert az idegrendszer elváltozásai a védőcolloi­­dok kiválasztását károsan befolyásolják. 15. / A vese egyes tömlőjéről. Magy. Urol.l940.2.sz. ♦ Ezen ritka elváltozást az I.sz. seb. kiin. 1100 veseműtéte közül 12 esetben észlelte, ami az irodalmi adatokat áttekintve i­­gen jelentékeny szám. A vese egyes tömlőit tartalmuk szerint sa­­vós és vértömlőre osztják. Betegei közül 11 savós és 1 vértömlő volt. Ismerteti a tömlős vesék beosztását, a tömlők száma, nagy­sága és elhelyezkedése szerint, a tömlő falának szövettani szer­kezetét és a keletkezésére vonatkozó különböző kórbonctani állat­kísérlet ekkel alátámasztott elméleteket. Arra a megállapitásra jut, hogy nem minden vesetömlő eredete ugyanaz és a legvalószinübb, hogy a magzati életben fejlődési hibából keletkezik, de kifejlő­désében gyulladásos folyamatok is szerepelnek. Bizonyos esetekre a daganatos elmélet is alkalmazható. Külön foglalkozik a vértöm­lők fejlődésével. A tünettan tárgyalása után a vese egyes tömlő­jének kórismézését és más hasüri terimenagyobkodásoktól való el-

Next

/
Thumbnails
Contents