Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)
1942.06.16., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Mellékletek (tanszékbetöltések anyagai)
84 • OT>í kációs területet közelebbről megjelöli, mert azt eddig még Monaldű sem irta közül. Eredmények Monaldi után a legtöbb esetre vonatkozó megfigyelések alapján is igen jók. -Szüle Dénes dr. jól képzett szakember, előnyére ' szolgál, hogy először pathologus volt és kórbonctannal foglalkozott úgy felnőtteken, mint gyermekeken. Utóbbira alkalma volt mini: az Újpesti Gyermekkórház boncnok főorvosa. Később bakteriologiábar serologiában, immunológiában is kiképezte magát, amidőn ezen célból külföldi tanulmányutat tett, Párisban, Berlinben dolgozat t. E-zen időben tett tanulmányainak sikeres voltát az ott megjelent dől * gozatai bizonyítják és azok a neleghangu bizonyítványok, amelyeket Lubarsch, Besredka és Léon Bernardtól bemutat. Szüle Dénes dr. érdeklődése kezdettől fogva a tuberkulózis felé fordul. Az emlitett külföldi tanulmányútjain • a tuberkulózisra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteit igyekezett mindig gyarapítani. Itthon a Korányi kiinkán is főképen ebből a tárgykörből merítette munkásságának tárgyát. Tulajdonképen intenziven akkor tudott foglalkozni szakmájának főképen klinikai részével, amikor a Tolna vármegye Horthy Miklós kórház tüdőbeteg osztályának főorvosa lett. Tudományos munkásságát akkor sem hagyta abba és a nagy beteganyagát további kísérletekre és tapasztala' tok gyűjtésére fordította, amelyekről számos előadásban és közleményben számol be. Dr.Szüle Dénes tudományos munkássága kezdetben majdnem mind elméleti témákkal foglalkozik, eltekintve az első néhány dolgozattól, amelyek szövettani feldolgozás kapcsán nem tuberkulózis témát tárgyalnak és néhány a belgyógyászat más szakmájával foglalkozó közleménnyel. Pl. a daganatok anyagoséréjéről irt dolgozata. Ebből az időből származik a thymusmirigy daganatáról, a uterusmirigy hámjának glykogen tartalmáról, a glykogen jelentőségéről a mirigyes szervekben irt dolgozatai. Minden dolgozata arról tesz tanúságot, hogy kísérleti orvostudomány módszereiben járatos és kísérleteinek eredményeit jó kritikával tárgyalja. Dolgozatainak legnagyobb része azonban a tüdőtubcrkulozis-9 hi