Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)
1942.06.16., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Mellékletek (tanszékbetöltések anyagai)
56 í ról számol be és szerzőtársával együtt arra az eredményre jut, hogy a granuláris alak nagyobb számban való jelenléte prognostikai szempontból kedvező jelnek tekinthető. 8. / Egyszerű és olcsó eszköz mesterséges légmell készítéshez, utántöltéshez, exsudatumok lecsapolásához, próbacsapo1áshoz. Orvosi Hetilap. 1921. 42. szám. Szerző megállapítja, hogy a régebbi felfogással ellentétben a Brauer féle metszés helyett már mindenütt inkább a Porlanini féle eljárást használják az első mesterséges légmell készítésénél. Egy általa szerkesztett eszközt ir részletesen le, amelynek a lénye ge az, hogy a lágyrészek átszúrásához szolgáló tü kihúzható mandrin alakjában van az eszközön alkalmazva. Emiatt lehetővé válik, hogy a pleurát ne az éles tűvel, hanem az eszköz tompa kanüljővel szúrjuk át és igy elkerülhessük a tüdő megsértését. Az eszköz használata közben szerzett tapasztalatok kedvezőek. 9. / A tüdőbetegek munkatherapiájárói. Orvosi Hetilap 1921. 51-52. szám. Szerző szembeszáll azzal az általánosnak mondható felfogással, hogy a fekvőkura, főként pedig a tulságba vitt fektetés leg több tüdőbeteg gyógykezelésében úgyszólván a legfontosabb szerepet játsza. 350 megfigyelt esetével bizonyítja, hogy a kellő ellenőrzés mellett végzett izommunka nemcsak nincs befolyással pl. a tüdővérzéssal, hanem az anyagcsere fokozódása folytán a mérsékelten dolgozó betegek testsúlyban is gyarapodnak. Általában a könyebb tüdőbetegek szisztematikus dolgoztatása mellett tör lándzsát és beszámol azokról az eredrenyékről, amiket az említett 350 esetében észlelt. • , Magyarországon a rendszeres munkatherapiát először szerző vezette be. 10./ Megjegyzések Henszelmarni Aladár dr.-nak a légmell készítés egyszerű módszere című közlésére. Orvosi Hetilap 1926.52. szám. Határozottan állást foglal Henszelmann azon ajánlata ellen,
