Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)

1942.06.16., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Mellékletek (tanszékbetöltések anyagai)

- 45

881

a kaverna becélzása bizonytalan s a vékony tűvel már megtalált kaverna durva trokár elől kitért, úgy hogy céljának elérése nélkül súlyos, végzetes kimenetelű tüdő sérülést okozhatott.

Szerző eljárása szerint a kaverna a legnagyobb pontossággal beállítható, a tü mélysége mindig ismeretes s a trokárt a kutató tü vezeti tovább. A berendezés:

i

I. Kováts féle trokár, II. Trokártartó és irányitó állvány III. Hajlított katéter.

A trokár lényege a következő: a tüskéje át van fúrva s azoi egy hosszú tü vezethető át. A kaverna beállítása trohoszkopon történik, a trokár hüvelyének segítségével, a röntgenernyőn. Ha a rögzített trokárhüvely köralaku vetülete a röntgenernyőn a kaverna közepében van., úgy a behelyezett tövis a rajta keresztül haladó tüt a kavernába vezeti. A célzóberendezés mércéje lehetővé teszi, hogy a mütő mindig tudja milyen mélyen jár tűjével. Ha a tü a kavernába jutott, tartója rögzíti s azon most mint itineráriumon a trokár bevezethető. A kapcsolt manométer jelzi, ha a kavernába jutott.

A kaverna fala közel kerülhet a trokárhüvely nyitott végéhez s az egyenes katéter bevezetése nehézségeket okozhat, ezt a hajlított végű katéterrel kerüli el, az minden erőfeszítés nélkül elhelyezhető az üregben. '

80. A tüdő feIsőlebenyének gümőkórja.

Gyógyászat 1941. 50 sz.

A' tüdőtuberkulozis kezdete legtöbbször a felsőlebenyben található meg, a lebenyeknek bizonyos autonómiáját legjobban a felsőlebeny mutatja. Ismerteti a megindulás különböző formáit, jelentőségét, gyógykezelését. Rámutat a helytelen diagnózis és kezelés nagy veszedelmeire. A ftiziologia mai állásának képe. -81./ A kavernadrenázs.

Referátum a MTGYOE nagygyűlésén 1942.

Saját vizsgálatai alapján beszámol az eljárás technikájá-A szerkesztő felkérésére irt közlemény.