Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)
1942.06.16., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Mellékletek (tanszékbetöltések anyagai)
amely 1925-ben Korányi professor előszavával, az egyetemi nyomda kiadásában jelent meg*Az első fejezetben a mellkasi szervok a másodikban a tápcsatorna vizsgálatával foglalkozik, majd külön rövidebb fejezetekben i iirjyalja a máj, az epehólyag, a vese, a húgyvezeték, a hólyag, az agy-és koponya röntgenvizsgálatát.Hosszabb fejezetben foglalkozik a végtagok, izü letek és csontok megbetegedéseivel. A 142 oldal terjedelmű könyv elsősorban a gyakorlóorvos számá- ' ra készült,az egyes fejezetek röviden vannak megirva,azonban a jól áttekin jetö könyv Í j is :eilő utmutat 'st ad a ront enorvosnak a diagnostikát illetőleg,A könyv stilusa jó, az egyes fejezetek könnye áttekinthetők és jól érthetők, miért is közkedveltségnek örvend.- kúsodik ,kö.ny.ve. . atkóczy dr.-nak jelentős tudományos munka,amely a lymphogranulomatosis kór és gyógytanát foglalja össze, 1938-ban jelent 4 meg az orvosi könyvkiadó társulat kiadásé an 1938 oldal terjedelemben.A könyvet 1940-ben német nyelven is kiadták és jelenleg spanyol nyelvű kiáll ísa folyamatban van. A tárgyalás a lapját 64 esete képezi.,amelyeket legnagyobbrészt hosszú időn át észlelt és amelyek a mű legelején táblázatban vannak állítva. Foglalkozik a lymphogranulomatosis fo almának meghatároz:sával,leirja a kórképet,részletesen ismertetve a lymphogranulomatosis szövettan t.litalá an Buday professor monograph!ájához tartja magát.A következő fejezetekoen a lymphogranulomatosis klinikáját tárgyalja, ismertetve a klinikai tüneteket,három csoportra osztva a betegedést. Különösen részletesen foglal kozik a csontrendszer megactege ősével, az erről szőlő fejezetet sok szép ront -énkép disziti, ^amelyeken jól láthatók a csontokban levő jellemző fel ritkulások.Tárgyalja a tov' bi fejezetekben a lymphogranulomatosis külön-, leges megjelenési formáit.Bzután a különböző kórképek jellemzése és a tünetek részletes tárgyalása következik. A vérképben az állandó fokozod' anaemiát jellemzőnek tartja, a mérsékelt fohérvérsejtszám szaporodásával e yütt.\ fehérvérsejtszánből azonban a betegség súlyosságára nem tud követ 4 keztctni.\z eosinophilia nem jellgzotes és a lymphopaenie szintén nem hoz ható összefüggésbe a betegség sulyosságával.lóegállapitja,ho ,y olyan vérkép am ly a 1 mphogranulomatosisra jellemző volna, nin s. Jelentőséget tulajdonit a prodromalis láznak, amely me előzi a lymphogranulomatosis visa látható tüneteit is.l inden ttjába góc településekor láz szokott föllépni.
