Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)
1942.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - VII. Az urológiai tanszék betöltése Adler Rácz Antal, Babics Antal, Dózsa Jenő, Káló Andor, Mező Béla, Minder Gyula, Schmidt Albin)
92 Nagy kövek a húgyvezetőben ritkák,mert az ilyen kő oly súlyos panaszokat -okoz,hogy mielőtt nagyra nőne, műtét lesz szükségessé'. Három saját esetének ismertetése kapcsán össaegyüjtötte az irodalomban ismeretes hasonló eseteket.Feltűnőnek találja, hogy az ilyen nagy kövek aránylag aminek magyarázatát abban látja,hogy milyen okból rendesen tágult és ezért benne a kő. csekély panaszokat okoznak, az ilyen húgyvezető,valatünetmentesen növekedhetett 14. /a / über seltengrosse Harnleitersteine.Z.f.Urol. 1932. Az előbbi dolgozatnak röntgenogrammokkal kibővített német átdolgozása. 15. / A vesegümőkór műtéti kezelésének késői eredményei.O.H.1931.32. Minthogy a vesegümőkór műtéti kezelésének ellenzői a konzervatív kezelés hivei újabban ismét gyakrabban védik álláspontjukat, a klinika 14 év alatt operált 140 betegének vesegümőkór j át tanulmányozta a kérdés eldöntésére.További 15 esetben súlyos kétoldali elváltozás állott fenn. úgyhogy műtét nem kerülhetett sz óba.140 beteg gümős veséjét kiirtották,közülük 2 halt meg,ami 1.43 w halálozásnak felel meg.A betegek közül 106-nak további sorsa ismeretes, ezek közül 79 él és pedig 21 egészséges, munkaképesen, 8 súlyosabb tüdőgümőkórral, 27 meghalt 2 műtét kapcsán, 25 későbbi időben és pedig 11 tüdőgűmőkórban 6 a másik vese gümőkóriában, 3 gümős agyhártyagyulladásban. A késői halálozás tehát 23.58 %. A vesegümőkór egyetlen kezelési módja a műtét, a beteg vese eltávolítása . 16. / Über Nierentuberkulose.Z.f.Urol. 1932.2. Ugyancsak a vesegümőkórral foglalkozó,az előbbi statisztikán felépitett dolgozat, amely statisztikai adatokon kívül részletesen foglalkozik a vesegümőkór keletkezésének részben vitás elveivel, s a maga részéről megállapítia,hogy a vesegümőkór legtöbbször a várpalyán át jön letre.minthogy az elsődleges &ócot eseteinek 90 /-ban sikerült kimutatnia. 17. / Női hólyagkövek.^agy.Nőgyógy.1935.4. A^női hólyagkő ritka, az I.sz.sebészeti klinika 10 éves anyagából 86 férfi nólyagkővel szemben csak 5 női hólyagkövet észlelt.A hugykőképződésre való hajlam a kát nemnél egyrorma,tehát a női hólyagkővek ritkaságának okát másutt kell kéresni.Magyarázatot ad erre a két nem vizeletleveiető készülékének bonctam" viszonyainak különbözősége.Nőben az elsődleges hólyagkő ritka.inkább másodlagosan észlelhető. A hólyagba idegen test könnyen kerül,ami a másodlagos kő képződését elősegíti.A tünettan, kórisme és elkülönítő vizsgálatok után a műtéti megoldásokat ismerte ti. 18. / A kétoldali hydronephrosisról.Orvosképz.1935.Kf. Casuistikai közlés. 19. / A tömlős uretérszájadókról.Orvosképzés-1935.Kf. Casuistikai közlés. 20. / A hermaphrodit-ismus műtéti kezelése.0.H .1936.31. A Hermaphrodita nemének megállapítása sokszor igen nehéz.A műtéti kezelés célja a kétes nemű egyén nemiségét a lehetőség szerint helyes irányba terelni és szerveit a nemi életre alkalmassá tenni.Sz részben plastikákból, részben az ivarmirigyek eltávolításából all.Részletesen tárgyalja 3. kóresetét, amelyben Jó eredménnyel férfiasitást végzett.'"'’ 21. / A gümős vese' elzáródásáról. O.H. 1937.4.
