Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)

1942.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - VII. Az urológiai tanszék betöltése Adler Rácz Antal, Babics Antal, Dózsa Jenő, Káló Andor, Mező Béla, Minder Gyula, Schmidt Albin)

76

,528

• ^-Zeitschr.f.Urolog.1929.Bd.XXXI11.332.

Casuisticai dolgozat.

16. / Über die cystische Erweiterung, des vesicalen fiarnleiterendes. Schweizerische Med.Wocfrenschr.1929.Bd.XXIII.688.

Casuisticai dolgozat.

17. / Blasensteinbildung bei Urogenilattuberkulose.

Zeitshcr.f.Urol.1929.Band 23.767.

Casuisticai dolgozat.

18. / Uroselectannal végzett intravénás pyelographiékról.

Orvosi Hetilap 1930.14.

Az urológiai- klinikán végzett első 25 intravénás pyelograp&iáról szóló beszámolás.E vizsgálatok akkoriban még"a kezdet nehézségeivel küzdöttek, a képek kontraszterőssége még sok kivánni valót hagyott,mégis jó itélőképessét mutatja,hogy már akkoriban ipegáliapitja azt a tényt'1 n hogy az urológiai és az általános orvosi diagnosztika oly módszerrel lett gazdagabb, mely további fejlődése folyamán jelentőségében csak növekedni fog." E megáliapitást a tapasztalat teljes mértékben igazolta.

19. / Experimentelle und klinische Beiträge zur Präge des pyelovenosen Reflexes und -seine klinische Bedeutung.Zeitschr.f.

Urolog.Chirurg.1930.Bd.30.404.

Kimeritő tanulmány.amely 28 nyul,4 kutya és 31 cadaver vese feldolgozásán alapul.200 pyelographia és 800. microscopiai készítmény kíséretében.A cikket 33 ábra és közel 2 oldalnyi irodalmi ismertetés támogatja.önálló kutató munka.amelynek végkövetkeztetése,hogy az intrarenalis nyomásfokozódás bizonyos eseteiben a medencetartalom nem az eddig hitt vesetubularis utón ,hanem a vese peremén történő hasadás követ keztében, a vese limpharésein, de méginkább a vese vénás érrendszerén terjed tovább. Bizonyos pyelonephritisnek hirtelen progr rediálása e jelenséggel függ össze. - -19. / a. Á Pyelovenosus reflexus klinikai jelentősége.Újabb szempontok az ascendáló veseinfectiok pathogenesisében.Orvosi Hetilap 1930.46.

Az előző cikk rövid magyar összefoglalása.

20. / Über die Hydronephrose auf Grund klinischer und experimenteller Erfahrungen.Zeitshcr.f.Urolog.Chir.1931.Bd.31.174.

Áliatkisérletekben / 29 nyul, és 7 kutya/ alapuló kísérleti tanulmány,amely a hydronephrosis pathogenesisével foglalkozik.Különböző anatómiai és chemiai utón mesterséges hydroneohrosisokat állitott elő,s ezek alapján megállapítja, hogy a hydronephrosis pathogenesisében az anatómiai akadály / elzáródás,szűkület / mellett a dynamikus tényezőknek is fontos szerep jut.Kisérletileg bizonyítja,hpgy az ureterfal külső burkának lemeztelenitésével hydronephrotikus állapot idézhető elő. Anatómiai akadályok esetében pedig az ureterfal bármily eredetű tonuscsökkenése a hydronephrotmkus állapot keletkezését lényegesen elősegiti. A mechanikus és dynamikus tényezők a hydronephrosis pathogenesisében. ha együttesen lépnek fel a hydronephrosis kifejlődését siettetik.

21. / Visszapillantás a gonorrhoea felismerésének és mai therá-