Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)
1942.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - VII. Az urológiai tanszék betöltése Adler Rácz Antal, Babics Antal, Dózsa Jenő, Káló Andor, Mező Béla, Minder Gyula, Schmidt Albin)
egymástdl,mert a sebészeti vesebajoknál az ártalom közvetve, vagy közvetlenül csak a vesék állományának pusztulását idézi elő,tehát a szervezetnek csak egy szervét zavarja működésében. Rámutat arra,hogy a vascularis belgyógyászati vesebajokkal szemben a sebészeti vesebajokat előidéző ártalom helye is pontosan meghatározható a veseben,a hugyrendszernek a veséktől a húgycső belső záróizmáig terjedő szakaszában,valamint a bel- ’ ső záróizomban,illetve a húgycsőben. 20./ Über die Behandlung der infolge chirurgischer Nierenerkrankungen auftretenden Uraemie,mit besonderer Berücksichtigung der LeberfunctioniZeitschr.f.urolog.Chir.u.Gynäcol. 1939.44 kötet 6. Az uraemia tünetcsoport és azt úgy kell felfogni mint a szervezetnek általános mérgezését.E szerint a kezelésnek is három irányban kell elindulnia.Első célunk az,hpgy elvonjuk azokat a táplálékokat,melyeknek végtermékei mérgezők,eltávolitjuk a már felszaporodott mérgető anyagokat és végül az el nem távolítható mérgező anyagokat a szervezeten belül közömbösít j ük. 21/.A fájdalom jelentősége a vesék megbetegedéseiben.Magy;Urol. 1940.3-4 fűz. A fájdalomérzés általános ismertetése után a vesékből kiinduló fájdalom létrejöttét boncolja és az idegpályák leírása után kétféle fájdalomtypust különböztet meg a vesék részéről,u.m.a nephrogen és a pyelogen fájdalmat.Leírja mindkét fájdaiomtypus jellemző tüneteit,valamint azt is,hogy a különböző fáiaalomtypusok milyen vesebetegségekre jellemzők és hogyan lehet z már a fájdalomból os diagnosztikai következtetést vonni. 22./ Kísérleti vizsgálatok a férfi neniszervein és mesterséges megtermékenyítés kérdése.O.H.1941.1. Munkájában először a ductus ejaculatoriusoknak a colliculus seminalishoz való viszonyát tisztázza.E célból 62 holttestből vett nemiszervet vizsgált-át és megállapította, hogy a ductus ejacuiatorisok nem mindig szabályosan,hanem sokszor a colliculus seminalis két oldalán feljebb,vagy lejebb .ahhoz közelebb,vagy távolabb nyílnak,amiből a húgycsőbe felhágó gyulladások bekövetkezésére von következte'test. Majd a herék finom szerkezetét ismerteti felemlitce mások és saját boncolási eredményeit.A herék fiziológiájának és a spermiogenezisnek ismertetése után röntgenképeken illustráljá egészséges és beteg egyén genitalis tractuáának finom csatornarendszerét. 23./ Néhány adat a vesedaganatok klinikájához.Orvosképz.1941. a Bevezetőjében felveti a kérdést,mi az oka a daganatok gyakoribb előfordulásának. Az okot abban látja,hogy nem i vesedaganatok lesznek gyakoribbak,hanem a gyakorló orvosok urológiai tudása lett tökéletesebb.1940 második feleben operált 14 vesedaganatsfc esetet ismertet,mindegyiknél külön rámu-_ tatva azokra a fontos,de sokszor egészen csekély jelekre,melyek
