Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)
1941.09.26., 1. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. Az I.sz.Sebészeti tanszékre beadott pályázatok elbírálása
32 klinika sebészeti rendelését és műtéteket is végzett.1915.októbertől kezdve az I.sz.sebészeti klinikának lett miitőnövendéke. 1916.nyarán,mint népfelkelő segédorvos bevonult a budapesti Gyáli—úti honvéd helyőrségi kórházba, a néhai Winternitz professor vezetése alatt álló sebészeti osztályra.1917.márciusában a Hernád-utcai hadikórház egyik 200 ágyas sebészeti osztályának vezetőjévé nevezték ki. 1917.májusában letette a mütővizsgát s ez év novemberében, mint a 6.sz.tartalékkórház sebésze lekerült az * * ^ olasz frontra, ahol Piave di Cadore -ban állomásozott. 1918.januárjában typhus abdominalist kapott s márciusban került vissza, mint lábadozó Budapestre betegszabadságra. A Károlyi -féle forradalom kitörésekor leszerelt, visszatért a klinikára, ahol már különben betegszabadsága alatt is szolgálatot teljesített. 1917.novemberében feleségül vette mészői és csegezi Szász Erzsébetet, Szász Farkas nyug.jószágfelügyelő s földbirtokos leányát. Házasságából egy fia született, aki jelenleg orvostanhallgató. 1919.szeptemberében fizetéses mütő-és fizetéstelen tanársegéddé, 1922.november 1-től pedig fizetéses tanársegéddé nevezték ki, 1926-ban megszerezte az egyetemi magántanári képesitést és az I.sz. sebészeti klinika adjunctusa lett. 1932.novemberében az egyetemi c.rk.tanári cimet nyerte el,1936 júniusában pedig klinikai főorvossá nevezték ki, megbizva az I. sz.Sebészeti klinika fiokkórházának vezetésével s egyben az adjunctusi teendők további ellátásával.1934. tavasza óta tagja a kereső-képességmegállapitó és a járásbiróságon működő úgynevezett döntőbizottságnak, 1938 óta pedig az Igazságügyi Tanácsnak. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének alapitő tagja és tiszteletbeli választmányi tagja és az egyesület működésében tevékeny részt vesz. Számtalan tudományos és társadalmi egyesületnek tagja. Yerebély professor elhunyta óta az I.sz.Sebészeti klinika igazgatói teendőivel van megbizva. Dr. Matolav György dolgozatainak rövid kivonatai 1./ Lénkiirtás után fejlődött tartós polycvthaemia esete.1922. 86 Orvosi Hetilap.
