Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1940-1941 (HU-SEKL 1.a 68.)
1941.03.11., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - e/ Dr. Atzél Elemér "Az orvosi és gyógyszerészi gyakorlattal összefüggő jogi ismeretek" tárgykörből - f/ Dr. nemes Lippay-Almássy Artúr a "Hadisebészet" tárgykörből
- 5 -szervezetre is. A háborús végtagsérülések 19 /-ában serültek a csórtok is, amelyeknek lövései tehát mindig nyíltak, sz-ilánkosak és fertőzöttek. Leirja a háborús végtagsérülések harctéren használható ellátásának módjait * 23./ A katona és Ízületeinek sorsa. / Magyar Katonai Szemle, 1939./ A katonai szolgálat teljesítése közben a szervezet elkopik, megöregszik, Az élettani megöregedés természetes lefolyását a kedvezőtlen alkat, a környezet, az esetleges betegségek és sérülések zavarják, Az Ízületek foglalkozási károsodása különös figyelmet érdemel, mert a katona teljesítőképességének egyik legérzekenyebb tényezője az ép izületi rendszer. Az Ízületek közül elsó helyen szerepelnek a bokaizület, a kézujjak Ízületei és a térdizületek. Az izületi bántalmak kezeléséhez és megelőzéséhez szükséges,hogy megjelenési alakjukkal és keletkezésük okozati összefüggésével tisztában legyünk. Az idősebb évfolyamokban a csuzos izületi megbetegedések vannak túlsúlyban, az ifjabbaknál a sér léses bántalmak. Táblázatokban állítja össze az Ízületeket érő elváltozásokat az egyes Ízületek szerint csoportosítva. 24, / Beszámoló az ötödik Nemzetközi íientesügyi és Elsősegély Mongreszszusról, / Hcnvedorvos, 1939,/ Az 1939. júliusában tartott zürichi és bt. moritzi kongresszus munkásságának részletes ismertetése, 25. / Hadisebészet és vérátömlesztés. /MCNE Lapja, 1940./ A tábori egészségügyi korszerüsitesnek számolnia kell a rr.ai háború változott viszonyaival. Vonatkozik ez egyebek között az életet visszaadó vér beszerezhetőségére és gyors pótlásara. A szükséges véradók kérdésé nehéz probléma, amely véglegesen ma sincs eldöntve. Manapság a harctérmögötti vérközpontnak ezrével és ezrével rendelkezésére álló nőktől vett egyenlően tárolt és könnyen szállítható vér nyerése áll előtérben, 26. / Sebgyógyulás, sebfertőzés a harctéren. / Magyar Sebész Társaság 1940. évi munkálataiból./ Abból a tételből indul ki, hogy bakterologice minden harci eszköz okozta .sérülés fertőzött. A háborús sérülések gyógyítását hátráltató tényezők részben katonai, részben biológiai, részben személyi okok. A sebgyógyu— lást elősegíti a háborús egészségügy kellő megszervezése, az egészségügyi személyzet, az egészségügyi anyag és a helyes taktika bevezetése. Fontos a saját és idegen háborús sebesülési tapasztalatok érvenyesitése, Az egészségügyi taktikához tartozik a sebesült mozgása az első vonaltól a hátországi kórházig, sebészi osztályozása és a szállitás, amelyek közül különösen a korszerű repülőgápszállitás nyújt megbecsülhetetlen előnyöket, Fontos a tábori egészségügyi intézetek tervszerű bevezetese, amit nagymértékben elősegít a tanácsadó sebészek in ézményének létesítése. A sebkezelés általános elveinek összefoglalása után röviden ismerteti az egyes testrészek lövései terén bekövetkezett haladást, t 27. / A tábori sebészet beteganyaga. / Orvosi Heti Lap, 1940,/ A vérkeringésre, a légzőszervekre és az anyagcserére gyakorolt ártalmak jobban emésztik fel a háborús sérültek tartslékenergiájóit, mint azt a békés viszonyok között előfordul' szerencsétlenségek alkalmával megfigyelhetjük,.. Nagyobb a harctéren a shock-kőszség. A vérszegénység és sokkal 9
