Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1940-1941 (HU-SEKL 1.a 68.)
1941.03.11., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - e/ Dr. Atzél Elemér "Az orvosi és gyógyszerészi gyakorlattal összefüggő jogi ismeretek" tárgykörből - f/ Dr. nemes Lippay-Almássy Artúr a "Hadisebészet" tárgykörből
a gümó'bacillusok a vese utján kiválasztathatnak anélkül, hogy a vesében a typusos chr, gümős szövetelváltozás jelen volna. Ez volna a tuberculosis - bacilluria fogalma, amely kérdés újabban állandóan.a felszínen levő heves vita tárgyát képezi. így a klassikus vesetuberculosis mellé átuberculosisbacilluria és a nephritis tuberculosa került'volna még; két olyan klinikai kórkép, amely a tüberculosissal függene össze. Ezen előbb említett két kórkép diagnostilrai-,' prognostikai- és therapeut.ikyis .okokból a chr. sajtos - .cavernás vesegümőkórtól elkülönitöndő. 1 A bacilluriával foglalkozó kutatók behát'Ó sz'öv/éttání vizsgálat a,Iá vették a'vesét s azt találták, hogy bizonyos* kóros elváltozások ■/ érrepedés, hámsejtdegeneratio, glomerulonephritis/ kialakulása előzi meg a kórokozók kiválasztását, amelyre nézve fontos jelentőséggel bif a befecskendezett baclllusmennyiség és a kórokozó virulanti'áj*a. Ha igazi physiologiás kiválasztásról lenne szó, úgy adott körülmények között a Vésé:'rendszeresen választaná ki a kórokozókat; ez azonban nem következik: be.' . • Századunk elején a gümőbacillusnak,a vizeletben való jelenléte a vese' gümőkór kétségtelen bizonyitéka volt, újabban 'azonban több oly közlemény látott napvilágot, ahol jóllehet a vese vizeletében gőmőbacillus volt ki - mutatható, az eltávolított gümősnek tartott .Vese épnek, , legfeljebb aspecifikus gyulladásosnak bizonyult. * J Egyes szerzők azt állítják tehát, hogy az ép vese a bacillusok számára átjárható, mások viszont feltételezték, hogy a vese átérés z-tőképess égére bizonyos chemiai- vagy mechanikai behatás, vagy egyéb'-kóros folyamat oly irányú ártalmas hatást gyakorol, amely a vérben keringő baci-llusnak a vizeletbe való jutását lehetővé teszi kiválasztaniok, hogy megjelenhessenek a tubulusokban és igy a veseparenchymát megtámadhassák. ' íuberculosisbaoilluria alatt értjük tehát extrarenalis gümőkór esetében a bacillusnak !./■ az ép vesén való-, 2./ égy valami módon elváltozott vagy sérült, de nem gümős vesén— és végül 3./ az u.n. nephritis tuberculosa által elváltozott vesén való áthaladását. Vannak szerzők, akik chr, gyulladásos veseelváltozásokat állapítottak meg szövettanilag, amelyek a szervezetben levő gümős kihatásaképen lettek felfogva, vagy amelyek direkt bacteriumhatás által magyaráztattak, így uj kórformák állottak elő, mint amilyen a nephritis praetuberculosis, nephritis bacillaris, nephrocyrrhosis Kochbacftllaris, amelyeket ".'ildbolz nephritis tuberculosa névén foglalt össze, E kórképnél a vese aspecifikus gyulladásos elváltozása van jelen s előtérben áll a kötőszövetes zsugorodásra való hajlandóság. Szerző felsorolja a Foullerton és Hillier óta leirt tuberculosisbacilluria eseteket s azokat röviden kritikailag tárgyalja kimutatván a hibaforrások eshetőségeit. Részletesebben foglalkozik Kielleuthnernek 1912-ben megjelent, a tuberculosisbacilluriával összefüggő és leggyakrabban idézett közleményével. Azon felfogással szemben, hogy egészséges vese átereszt—e gümőbacillust a szerv specifikus megbetegedése nélkül, meglehetősen nagy tábor van már kialakulóban, mert csak az utóbbi időben folynak e tárgykört illetően systematikps vizsgálatok. ‘ ...... Felsorolja az e táborban levő vizsgálók eredményeit és tapsztalatait, majd rátér azon vizsgálati menetre és eredményekre, amelyeket 1932—ben Lieberthallal együtt beható állatkísérletekkel' kapcsolatban észlelt. Tisztázni óhajtották elsősorban számos szerzőnek azon állítását és ta-I ‘ ^9 . ' I- 9 -
