Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1940-1941 (HU-SEKL 1.a 68.)

1941.03.11., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - e/ Dr. Atzél Elemér "Az orvosi és gyógyszerészi gyakorlattal összefüggő jogi ismeretek" tárgykörből - f/ Dr. nemes Lippay-Almássy Artúr a "Hadisebészet" tárgykörből

Hátránya a Ziehl—Neelson festéssel szemben az, hogy mig az előbbinél az lilédéit structuralis képét is megkapjuk, addig az Osol festésnél egy homogen háttért kapunk, amelyben az élénk pirosra festett tbc,-bacillusok könnyen, és nagy számban felismehhetök, Ajánlja a gyakorlatban ezt a nagyon is használható és jól bevált eljárást*- •_ i' .•-15./ A hugycsőgzakadás, Orvosi Hetilap. 1932.56 . szám

Tárgyalja a húgycső traumas, sérüléseit, -azoknak tünetét, a korismét és gyógyítását. Röviden ismerteti az urológiai klinika 10 éves•beteganyagában • • előfordult hugycsószakadásokat* A visszamaradó szűkületek’kezelési módjait; késői következményeit. ■ :

16. / Gümőkoros bacilluria és vesegümőkor. Orvosi Hetilap,1934* 21,szám,

/Dr, Liberthal F,-el./ <

Kísérleti vizsgálatai eredményeinek közleménye. Röviden tárgyalják azokat a nézeteket, amelyek a baeter.iumoknak a vese utján váló kiválasztásávalfoglalkoznak. Tárgyalják ajnéphritis tuberculosát, a kiválasztási gümökó'rt-,majd a nőstény házinyulakori végzátt vizsgálataikat közlik, a kísérletek methodikájával, Kisérle.te.iket két csoportban végeztek. Az első csoportban azon állatok voltak, amelyeknél mesterségesen veseártalmat nem idéztek el.ő>.a másik csoportban lévőknél cantha-ridin—nephrosist, urán nephrosisit és különböző sulyosságu higany-nephros.ist idézték elő a kísérleti állatoknál s az-r-> után adták be a tbc.-bacteriumemulsiót. Kísérleti következtetéseikben arra a meggyőződésre jutottak, hogy ép, egészséges vese a tuberculosisbacillust nem-ebgedi át, A ' ..‘

* ! * '•• - * 1 \ 'T • , A.

17. / A vesetuberculosis. .Dolgozatok a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem urológiai klinikájáról" cimü jubileumi könyvből/193,5. . . . J,

Dolgozatában,a fertőzés útjainak különböző alakjait tárgyalja, ‘majd a; vesegümőkor 3 főtypusát Írja le. Ismerteti a "bacillus kimutetásának módjait, a vese functios vizsgálatát és a hólyagképet. Röviden tárgyaljába gyógyke-■; zelésben egyoldali folyamatnál a műtétet, majd a kétoldali megbetegedésnél használatos gyógyitó eljárásokat. Pár sorban közli a klinika ves.egümokóros - betegek statisztikáját, végül pár sorban szól a gümős bacilluriáról,

18. / A vesemedence gyulladásos és a vese gennyes megbetegedesei.

— — — -r Íw — — — — — — — —-— — — — — — — — — —

"-Dolgozatok’.a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem urológiai klinikájáról" cimü jubileumi könyvből. 1935,

Első fejezetében a vesemedencegyulladásról, milyen utón jöhetnek a kórokozók a vesemedencébe, illetve a vesébe, tárgyalja. Ismerteti a leggyak - rabban előforduló bacteriumokat, a betegség tüneteit. Második fejezetében a terheáségi vesemedence keletkezéséről, az itt szerepet játszó tényezők- • ről ir. Tárgyalja a betegség tüneteit, a folyamatnak a vesemedencéról a vesere való raterjedését, a kezelest, hangsúlyozva a professor Illyés által ■?» a therapiába bevezetett állandó katheter fontosságát, alkalmazását. Pár sorr:í. ban közli a klinikán vesemedencegyulladásban és terhességi vesemedencegyulladásban kezelt betegek statisztikáját. Harmadik fejezete a pyelonephritis aposthematosáról szól. Ebben ismerteti a fertőzés útját, a tályogok kelet-, kezését és a vesecarbunculust, Szól a kezelésről, a műtéti feltárásról s pár sorban a statisztikai adatokról, Negyedik fejezete a pyonephrosis. Kórelőzményét, kórbonctani képét és a fertőzést ismerteti. A tünetek, kórisme felállítása és a gyógykezelés után a klinika betegstatisztikáját közli.

, ...»-19./ A tuberculosisbacillusnak a-vérből való kulturális kimutatásáról*

i- 5 -