Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)
1940.05.21. rendes 9. - 53. Dr. Czirer László rk.tanári címmel való kitüntetése
32 lődési rendellenességeknek, másodikat a sérüléseknek, a harmadikat a fertőzéseknek és végül az utolsót a daganatoknak szenteli, így végighaladva a fej, nyak, törzs, mellkas, a has, a vese, hugyutak és ivarszervek, a gerincoszlop és végül a végtagok betegségein, az egyes megbetegedések rövid klinikai és helyenként kórbonctani jellemzésük után a kezelésükben szóbajöhetö eljárásokat emliti fel, különösen súlyt helyezve a műtéti megoldásokra, tehát arra, hogy gyógyithatók-e műtéttel és ha igen, melyek a műtétnek javalatai és esetleg tiltó körülményei, mely időpontban végzendő el a műtét és mely műtéttel érhetők el a legjobb eredmények. Végül külön fejezetben foglalja össze a Sympathikus idegrendszeri műtétek javalatait. 19./ Klinikai therápia.Sebészét II. része.A has és végtagok betegségei. 123. oldal./ Klinikai therapia .Szerk.Müller V. 1940’ Rendszeresen tárgyalja a hasfal, hasüreg,a hasi zsigerek és végtagok betegségeit, a sorrendet itt is a fejlődési rendellenességek nyitják meg, ezt követik a sérülések, a fertőzések és végül a daganatok. .Amennyire a munka kerete megengedi a betegségek kórbonctani jellemzése után kellő részletességgel szól azok klinikai tüneteiről, az elkülönítő kórhatározásról, majd pedig a különböző kezelési lehetőségekről. A műtéti javalatok mellett a tiltó japaiatokat is megemliti és néhány szóval vázolja a szóbajöhető műtét lényegét és a műtéttel elérhető eredményeket. A felső és alsó végtagok, valamint a medence töréseit tárgyaló fejezetek után végül külön fejezetben foglalkozik az Ízületek sérüléseivel: a zuzódásokkal, rándulásokkal és a ficamokkal. Gzirer László dr. magántanári képesítése óta megmaradt a tudományos munkásság azon részén, amelyen annak idején képesítését is megszerezte. Egyrészt igen nagy szorgalommal dolgozta át a sebészet egész területét s adott a gyakorlóorvosok keiébe több, igen jól használható, irányt szabó monographiát, másrészt néhány kisebb casuistikus és gyakorlati kérdést tárgyaló rövidebb dolgozata mellett vissza-vissza tér azokra a kérdésekre, amelyekkel
