Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)
1940.05.21. rendes 9. - 52. Dr. füzesi Klimkó Dezső rk.tanári címmel való kitüntetése
, - 20 való kitüntetésre ajánlották. A Tanártestület alulírott Bizottságnak adta ki az ajánlatot jelentéstétel céljából,aminek alábbiakban vagyunk bátrak eleget tenni. Dr. füzesi Klimkó Dezső 1900-ban született Szegeden, tehát jelenleg 40 éves, róm. katholikus vallásu, 3 gyermek atyja.A háború utolsó hónapjaiban déltiroli fronton levő tábori pótütegnél szolgált,mint tüzértizedes és az összeomláskor, mint tűzmester szerelt le. 1937. január 1.óta emléklapos segédorvos. 1924-ben nyert orvosdoktori oklevelet és 1925-1937-ig,tehát kereken 12 évig megszakitás nélkül állott előbb Pécsett, majd Budapesten a II. sz. sebészeti klinika szolgálatában. 1933 óta fizetéstelen adjunctus, amely minőségben főnökének, Bakay tanárnak távollétében a sebészeti klinika hivatalos vezetője volt. 1934-ben n Sebészeti mütéttan, különös tekintettel az érzéstelenitő eljárásokra” tárgykörből nyert magántanári képesitést, amely időtől fogva rendszeresen tartott félévenként előadást. 1937. májusában az Uj Szent János kórház sebész-főorvosává nevezték ki, ahol a 165 ágyas fertőző sebészeti osztálynak és ugyanazon kórház gyermeksebészeti osztályának vezetője. Magántanári képesitése óta 12 dolgozata és egy, az általános érzéstelenitéssel foglalkozó, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadásában megjelent könyve látott napvilágot, amely utóbbit a Királyi Orvos-Egyesület báró Herczel Manó pályadijjal tüntette ki. Ezenkivül 14-szer szerepelt előadásokkal és hozzászólásokkal a különböző tudományos orvosi társaságokban. Dolgozatait röviden a következőkben ismertetjük: 1./ Zur Tetanusfrage. / Bruns Beiträge 1935.161.Bd.Bakay professorral közösen irt dolgozat./ A magyarországi tetanusesetek száma az irodalmi adatok szerint ismeretlen volt. 1928-tól 1932-ig kötelezővé tette a Népjóléti Minisztérium a tetanuseseteknek bejelentését. így sikerült 1362 eset felöl pontos adatokat szerezni. Kiderült,hogy a városok és vármegyék szerint milyen a tetanus gyakorisága. Megállapitást nyert,hogy a talajviszonyok milyen befolyással vannak a tetanus elterjedtségére. A sérülés neme szerint való
