Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)

1940.03.12. rendes 7. - Dr. Horváth Boldizsár rk.tanári címre való ajánlása

•514

2 -lag átvizsgált esetre, másreszt' a gyéren végzett vizsgálatok csupán csak egy anyagcseretényezővel foglalkoztak, holott nyilvánvaló, hogy csak lehetőleg több- anyagcseretényező figyelembe vétele nyújthat betekintést az anyagcseremiliőbe. Sok 100 paradentosis eset ilyen átvizsgálásával felébreszti a külföld figyelmét is: a legelőkelőbb osztrák és német szakfolyóiratok kérnek tőle közleményeket; az 1935—ben Bolognában tartott nemzetközi fog— orvoskongresszus egyik főtémájának már felkért referense, az 1936-ban Bécsben tartott nemzetközi fogorvoskongresszus elnöksége pedig őt kéri fel a szájbetegségek osztályában hivatalos vitaszónokának. Ezen kivíil többizben tart külföldi meghívásra előadásokat Fémet és Olaszországban németül és olaszul, mely mindkét nyelvet folyékonyan birja. Ezen dolgozataival nyeri el. 1935-ben a Billing szakirodalmi dijat is. 3 tárgykörben is jut therapeutikus eredményekre, amennyiben az aphták aetiologiáját felderítendő, konyhasóanyagcsere vizsgálataival megállapítja, hogy sószegény diétával bizonyos makacs esetekben az aphták megszüntethetek. ;

Az elismerés azonban nem teszi elkapatottá, sőt ellenkezőleg azt mondhatnám, hogy ami fiatal kutatóknál ritka: amily arányban gyarapodik ismeretekben, azon mértékben nő szerénysége és Ítéletének óvatossága,

A dolgozatok harmadik csoportja az 1933-1936-iki időközből szintén 5 dolgozatot / 1, Die Verwertung des morphologischen Blutbildes in der klinischen Zahnheilkunde. 2, Über die Bedeutung des morphologischen Blutbildesdes bei Paradentosekranken. 3, über die Bedeutung der exakten Blutunter— suchung in der Stomatologie, 4, Spontán szájnyálkahártyavérzésekröl. 5. Kasuistischer Beitrag zur Bedeutung äer morphologischen Blutuntersuchung in dor Stomatologie./ foglal magában, még pedig a vőrképvizsgálat jelentőségéről- a stomatologiában. Ezek jelentős munkái Landgraf doktornak. Elsőnek Írja le a világirodalomban a stomatitis ulcerosa különleges vérképét; 150 paradentosisos beteg pontos vérképvizsgálatával igazolja, hogy az irodalomban lefektetett és elfogadott azon vizsgálati eredmények, melyek szerint é szájbetegség és a vérkép kóros jelenségei között közvetlen összefüggés volna, tévesek. Kidolgozza végül a morphologiai vérképvizsgálatnak háromlrányu szerepkörét a stomatologiában, nevezetesen: 1./ a szájnyálkahártya bizonyos betegségeinek differentiáldiagnostikájában, 2./ a szájképletek pyo-gen baktériumok okozta heveny gyuladásának prognostikájában, 3»/ külömbözó idült lefolyású szájmegbetegedések aetiologiájában.

A jelöltnek egy különálló dolgozata / Über die Bedeutung bakteriologischer Untersuchungsverfahren bei Sepsis und bei secund:rer Herdinfektion oralen Ursprunges./ beszámol állatkísérletek vérbakteriologiai vizsgálatairól azon kérdés megvilágítására, mennyiben lehet nyugalmi állapotban levő szájgócokat felelőssé tenni a szervezetben támadt seosisért. Körültekintő vérbakteriologiai vizsgálatai és állatkisérletei alapján szembehelyezkedik a világszerte ismert Rosenow és iskolájának tanításával a genyokozó coccusok electiy letelepülés*! képességéről és kellő értékére szállítja le a bakteriológiai állatkísérlet bizonyító erejét a secundar gócfertőzés előidézésében. E munkája komoly visszhangot keltett külföldön; számosán hivatkoznak rá és e munkát alapul is vették további kutatásokhoz.

Egy 7 közleményt tartalmazó további csoportja a dolgozatoknak a fentvázolt vizsgálati eredményeket tárgyalja a fogorvosi szakképzés,továbbképzés, egyáltalán a vulgarizálás céljaira fogorvosi körökben.

Az utolsó két évben Landgraf Ervin tollából 4 dolgozat jelent meg, Egytől eltekintve, melyet felkérésre irt mint összefoglaló ismertetést, a további 3 jelentős irodalmi termék. " Versuch einer diagnostik der Mundes eh le imhaut er kr ankung en auf pathologisch-anatomischer Urundlag*e,r"cimü dolgozatában sikerült a szájnyálkahártyabetegsegeket oly rendszerbe foglalnia, amelyet az egész külföldi szakvélemény elfogadott, konografiaszerü dolgozata: " Kisér lete_s_ vizsgálatok a dentális csonthártya és csontlobok bakteriolo_giáj_áTt fiiét óén / az 193 8-bari kitűzött " Szabó József"’ pályázat" címet viseli, melyét a munkája meg is nyert. A pályázat feltételeinek megfelelően a kérdéses tárgykört előbb két fejezetben ismerteti, majd a harmadik fejezetben kiterjedt és alapos vizsgálatainak eredményeit közli táblázatok ki-5^