Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)

1940.03.12. rendes 7. - Dr. Horváth Boldizsár rk.tanári címre való ajánlása

508- 2 -ä pyorr „alv„megelőzését látja„ A gyógyításra vonatkozóan az Irányelveket ismerteti,

6„/ A pyorrhea alveolarisróla Egészségvedelem, 1929,

Népszerű ismertetése a betegség lényegének és gyógyításának,

7./ Irányelvek a stomatitisek kezelésében. Orvosképzés. 1930,

Továbbképző előadás az újabb kezelési irányelvekről, részben saját, részben külföldi tapasztalatok alapján.

8./ A szájnyálkahárty gyulladásai. Budapesti Orvosi Újság, 1930,

A szájnyálkahártyán és a nyelven előforduló különböző' gyulladásos megbetegedések részletes Ismertetése, gyakorló orvosok számára.

9.'/ Die Verwertung des morphologischen Blutbildes in der klinischen Zahnheilkunde, Zeitschrft für Stomatologie, 1931,

Egy éven át folytatott rendszeres klinikai vizsgálatok eredményeiről számol be és leszögezi a vérképvizsgálat nagy jelentőségét a stomatologiában, A vérképzőrendszer elsődleges megbetegedéseinek korai tünetei a szájban keletkeznek és a stomatologus kötelessége a vérvizsgálattal rávilágítani a szájtünetek eredetére. A vérvizsgálat prognostikai jelentőségéről számol be és először Írja le a stomatitis ulcerosa különleges vérképét, melynek diagnostikai jelentőségét kiemeli. A vérvizsgálat jelentőségét táblázatokkal is alátámasztja.

10./ Die Paradentose als medizinisches Problem. Monatschrift Ung.

Mediziner, 1931.

A paradentosis kóreredetében gyakran szerepelnek általános megbetegedések. Az összefüggés kiderítése pontos anamnesis és anyagcserevizsgálatok segítségével "sikerülhet. Ez irányú tapasztalatait 100 paradentosisban szenvedő beteg vizsgálati eredményéből meríti,

11,/ Untersuchungen über den Cholesterin-, Bilirubin—, und Reservealkaligehalt des Blutes bei Paradentosekranken, Társzerzővel készült,

•„■Fogorv. Szemle,, 1932, *

Az irodalomban számos vizsgálatró 1.számoltak be paradentosis kapcsán, melyek azonban nem eléggé pontosan végeztettek, ezért.szükségesnek látja e hiányt pótolni,. Hibának látja, hogy a szerzők mindig csak egy a• nyagcsere tényezőt vizsgálónk, holott csak több anyagcseretényezőnek vizsgálata nyújthat betekintést az anyagcsere viszonyokba. Ezért vizsgálatait klinikailag pontosan meghatározott és a helyi kezeléssel szemben eredménytelen paradentosis eset kapcsán számol be a fenti anyagcsere tényezők vizsgálati eredményéről.

11.a,/ Németül: Zeitschrift für Stomatologie, 1932.

12„/ Die Rolle des Rest—N-, Blutzucker-, Kalcium—, Kaliumgehaltes

im Blut bei Paradentosekranken. Zeitschrift für Stomatologie,1931.

Az anyagcseretényezőket 150 paradentosis esetben vizsgálta. A szó-0