Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)

1940.03.12. rendes 7. - Dr. Horváth Boldizsár rk.tanári címre való ajánlása

A klinikán 20 évvel ezelőtt észlelt és újból megjelent betegek állapotának ismertetése, A beteg vizsgálata kimutatta, hogy sem veseelég­telensége, sem a belső secretius mirigyek gyűrűjének elváltozása, sem a csontrendszer vérszegénysége nem volt megállapítható. A mészmegterhelési vizsgálatok rendes viszonyokat mutattak, A kezelésre nézve az étrend meg­állapítását tartja fontosnak. 5.,/ Sebészi gümókór vértelen kezelése, / Orvosi Hetilap 1937,/ 41.sz. Ugyanez németül is megjelent / Med.Wsehr. 1938.17.sz./ A klinikán bejáró betegként kezelt 165 eseten szerzett tapaszta­latairól számol be Rubrophennel. A betegeket 3-4 hetenkint laboratóriumi, 6 hetenkint röntgenvizsgálattal ellenőrizte, hegállapitja, hogy a csont- és izületi gümőkór a Rubrophen kezelésre lassabban, a lágyrészek gümösö­­dése gyorsabban javul ‘es hogy a heveny megbetegedés gyógyulása sokkal gyor­sabb, mint az idülteké. 6. / Nervus buccinatorius zsábája. / Orvosi Hetilap 1937.52.sz./ Ugyanez németül is megjelent. / Zbl.f.Chir.1938.20.sz./ Klinikai megfigyelések során azt tapasztalta, hogy a harmadik ág zsábájónak körzeti kezelésénél a kezelés eredménytelen, mert a pofa nyálka­hártyáját izgatva a roham hamarosan visszatér. Ezért ajánlja megfelelő vizsgálatok alapján a nervus buccinatorius pályájának megszakítását a bonctanilag- általa pontosan megállapított helyen. 7. / Kétoldali kő okozta veseelzáródás a gyermekkorban. / Magy.Seb. Társ.1937./ Ugyanez németül is megjelent,/Zbl.f.Chir,1939.4,/ Casuisticus közlemény kétoldali súlyos vesekőképződés esetéről, amelyet többszörös műtéttel sikerült megoldani s egy 11 éves kisfiút 5 éven át ellenőrizve egészségben tartani, 8. / A Basedow-kór műtéti gyógyítása, / Orvosi Hetilap 1938,15./ Ugyanez németül is megjelent / Zbl.f,Chir«1939.31./ S A Basedow sebészi gyógyításában az I.sz. Sebészeti klinikán gya­korolt módszert Írja le az előzetes vizsgálatok, az előkészítés, műtéti technika és utókezelés szempontjából. 9. / A Kóros emlőtultengésről'. / Orvosképzés 1938./ A klinikán észlelt egy feltűnő nagy emlötultengést ismertet az irodalmi adatok, kórok, kórlefolyás v,s kezelés szempontjából. Esetének érdekessége, hogy műtét után az emlócsonk az első havi vérzés megjelené­séig növekedett, azzal kapcsolatban visszafejlődött a műtét utáni terje­delemre s igy is maradt. 10./ Műtét utáni vizeletrekedés kérdése, / Orvosi Hetilap 1938,37./ A műtét után fellépő vizeletrekedés okát foglalja össze és annak kezelését ismerteti, 11./ A szájüreg nylrokerei és nyirokcsomói. / Hagy.Orv.Archivum 1938.4./ Vizsgálatait a szájüreg tájékán befecskendezett suspendolt festék­kel végezte, 52 betegnek fecskendezett be a nyálkahártya alá festéket,majd 8-14-28 nap múlva az eltávolított nyirokcsomókat szövettanilag vizsgálta. 5M

Next

/
Thumbnails
Contents