Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)

1940.03.12. rendes 7. - Dr. Horváth Boldizsár rk.tanári címre való ajánlása

5 46$..s tapasztalatai alapján. Budapest, 1938. kiadja a Honvédorvosok Tudományos Egyesülete. A szerző korábbi hadisebészetét dolgozza újra át, főleg azért,hogy orvoskartársainak rövid tájékoztatást nyújtson a hadisebészet újabb fej­lődéséről és korszerű kívánalmairól. Munkájában főleg a hadosztály..egész—, áégügyi szolgálatának vázolására fektette a' fősulyt, mert két háborúban szerzett tapasztalatai szerint a sebesültek sorsát az elülső tábori egész­ségügyi intézetekben nyert sebészi ellátás alapossága dönti el. Áttanulmányozva a folyamodó irodalmi munkásságát, azt a meggyő­ződést meríthetjük, hogy szerzőjük a hadisebészetnek alapos ismerője és lelkes munkása. Két háborúban vett részt vezető positióban olyan felké—' szültségge1,. amely biztosította számára a tiszta meglátást és a kritika józanságát. Az u.jabb lőfegyverek hatásmechanismusáról irt dolgozatai a gondos vizsgálónak észleléseit mutatják. Nincs a hadisebészetnek olyan korszerű kérdése, amellyel saját tapasztalatai alapján ne foglalkozott volna. Következtetéseit higgadt meggondoltság, vigyázó óvatosság jellem­zi, egyes módszerek kezdeti sikerei el nem ragadtat-ják. A felvetett té­mát megforgatja, minden oldalról jól megvilágítja. A külföldi irodalmat is jól ismeri, s kiritkával használja fel. A világháborúban mint az erdé­lyi hadtest tábori egészségügyi intézeteinek főnöke vett részt; ezen irá­­nyitóhelyen szerzett tapasztalatait, amelyeket leplezetlen Őszinteséggel tárt fel közléseiben, maradandó értékűek s a jobb jövő előkészítésére al­kalmasok, Tankönyvszerű vezérfonalai világos beosztásúak, minden nagyké­pűség- nálkül Íródtak,, látszik, hogy szerzőjüknek lelkiszüksége volt az a törekvés, hogy a világháború sebészeti tapasztalatait az utókornak tanul— ságképen átadni segítsen. Munkáit átolvasva meggyőződéssel állíthatjuk, hogy erre ő igazán hivatottnak is érezhette magát, 1931—ben a német kéz­irat előszavában Eiselsberg azt Írja, hogy a folyamodó a nagy anyag' fel­dolgozását a saját kiterjedt tapasztalatai és az irodalom feld.o lg ozásá­val jól végezte, s fontos — mivel mi sebészek a kevés valódi háborús nye­rők közé tartozunk, —’hogy háborús tapasztalataink a béke sebészetében is értékesíttessenek, s gondoskodás történjék arról, hogy ezek a tanul­ságok feledésbe ne menjenek, * t Tisztelt Kar ! Tekintettel arra, hogy a folyamodó már a ko—' lozsv'ári, majd a szegedi egyetem orvostudományi karának magántanára volt, s jelenleg talán legnagyobb tapasztalattal' rendelkezik a hadisebész-etben, ameyből fakultásunkon a habilitálását kéri: tisztelettel kérem, hogy a ' II, fokon kérvénye elfogádtassék s a további magántanári cselekmények alól felmentessék, ' ■­­« •• ' Budapest, 1939, évi november hó 12—én Dr‘, Bakay Lajos s,k. egyetemi ny.r.tanár, bíráló.

Next

/
Thumbnails
Contents