Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)
1940.02.22. rendkívüli 7. - Dr. Nékám Lajos aranydiplomája - Kötelező colloquimok, előszigorlatok és szigorlatok / Dr. Burger Károly ny.r.tanár ismertetése /
bonctani alapismereteket nem szerzi meg a hallgató,viszont minden szakmának csak javára fog szolgálni az I. év végén a bonctanból egy kötelező colloquium vagy alapvizsga bevezetése. Az anatómiát két félév alatt nem lehet sem előadni, sem megtanulni. Az idegrendszert és az érzékszerveket a második félév végén adja elő a professzor., amikor már a hallgató nagyon eljvan foglalva közeledő szigorlataival. Az I. éves hallgatónak ezzel nem szaporodik az óraszáma, hanem jobb lesz a nevelése. Dr. Darányi Gyula ny.r.tanár javasolja, hogy ebben a kérdésben az I. tanév végére teendő előszigorlat tárgyalásánál döntsünk. Dr. Burger Károly ny.r.tanár felolvassa a bizottsági javaslat 2. jelölt részét: Első tanév végén: előszigorlat orvosi fizikából és Sejt- és szövettanból. Bizottság előadó véleményét osztja: Boros tanár • külön véleményt nyújt be és ehelyett fizika és chemiából ajánlja az előszigorlatot. Dr. Kiss Ferenc ny.r.tanár hozzászólásában kifejti, hogy á mostani szigorlati rend bevezetésekor 1922-ben,hirtelen megváltozott áz I. éves hallgatók felfogása a bonctan tanulása felől, mert ők középiskolai gondolkozás alapján az I. évjeöu csak a cheraia-fizika tanulását tartották magukra nézve kötelezőnek, minthogy csupán ebből a két tárgyból kellett a tanév végén vizsgázniok. A bonctan tanulása elmaradván az I. évről, azt a hallgatók a második év folyamán próbálták behozni,amely azonban az akkor kötelező előadások és gyakorlatok mellett szinte lehetetlenné vált számukra. Ezért a mostani szigorlati rend bevezetése óta állandóan fennforog annak a szüksége, hogy legalább valamilyen részleges anatómiai ellenőrzést iktassunk be az I. év végére, miáltal az I. tanév ideje és tanulási lehetőségei ismét jobban kihasználtatnak a hallgatóság által.
