Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)

1940.02.13. rendes 6. - 42. IX. Dr. Minder Gyula rk.tanári címmel való kitüntetése

60

Az Amerikából hozzánk eljutott uj eljárás technikájának és történelmi múltjának ismertetése után e gyógyeljárással végzett első kísérleteiről számol be. Tapasztalatai alapján hangsúlyozza, hogy a prostataresectió nem tekinthető egy ártalmatlan, minden kockázattól mentes beavatkozásnak, de kétségtelen, hogy az urológiai gyógyeljárásokban polgárjogot nyert és még további fejlődés elé tekint. A resectió a prostatectomia tökéletes gyógyeredmónyeit nem éri el, de viszont sokszor segit olyankor, midőn prostatectomia' tekintetbe se, jöhet. A prostataresectióban nem a prostatectomia oótlására szolgáló eljárást kell tekintenünk, hanem egy oly önálló gyógyeljárást, amely oly esetekben végzendő, midőn a prostatectomia kivihetetlen vagy indokolatlan.

65. / A vese röntgenfelvételeiről. 0.H.1937.4.sz.Orvosi Gyakorlat kérdései. / 4 oldal/

A röntgent ma vesebajokban nem nélkülözhetjük, Gazdasági okok kényszeritenek kórházi üzemeket arra, hogy ne minden esetben végezzünk röntgenfelvételt. Ezért szükséges, hogy az eseteket kiválogassuk, s a felvételt’ bizonyos célzattal végezzük. Ha ismerjük ezt a célt, úgy ezzel a röntgenkép helyes értelmezését is megkönnyitjük. A kontrastos képek értékeléséhez nagy tapasztalat szükséges .

66. / Vesecarbunculus. O.H. 1937/26.sz. / 5 oldal/

A vesegennyedések e ritkább alakja gyakran sokáig rejtve marad, mert közhit, hogy pyuria, vagy vesetáji fájdalom hiánya vese megbetegedés lehetőségét kizárja, Az urológiai vizsgálati módszerekkel a legtöbb esetben a bajt fel tudjuk ismerni, s csak ritkán kényszerülünk arra, hogy diagnostikai célból vesefeltárást végezzünk. Idejében történt .kórismézéskor a vesét meg lehet menteni, előrehaladott állapotban csak a nephrectomia segit.

66. / Az urológia utolsó évtizedének vívmányai. O.H. 1937.

14.sz. / 12 oldal/

Rövid visszapillantás az urológia fejlődésére, s az okokra, melyek e szakma önállósításához vezettek. A modern urológia első négy évtizedét a cystoscopia, uréterkathéterismussal összekötött functionális vesevizsgálatok, a pyelographia, a pyeloscopia felfedezése jellemzik, minek következtében nem csak a diagnostika, hanem a műtéti eljárások és gyógyeredmények is nem remélt tökélyre’ emelkedtek. Az utolsó évtized nagy haladását az i.v. pyelographia vezeti be, amely nem csak a diagnostikát tökéletesítettem hanem, a felső hugyutakra vonatkozó physiologiai ismereteinket is bővi - tette. Foglalkozik ezután a terhességi pyelitis és a gümős bacilluriára vonatkozó újabb ismeretekkel, majd a gonorrhoeás complementkötési reactió lényegét és klinikai jelentőségét méltatja,Ezután a prostata resectió, a vese enervatió, a praesacralis sympathectomia kérdésével foglalkozik, ismertetve a műtét célját, s a velük elérhető gyógyhatást. Röviden érintve a szervezet felélénkitését célzó műtéti eljárásokat a sexualhormonok és ujabbkori hugydesinficiensek mindinkább növekedő therapeutikus jelentőségére mutat rá.

67. / A veseüreg alakja, a vesetáji fájdalom és a veseinfectió közötti összefüggésről. Orvosképzés 1937/2. / 8 oldal/

200 u.n. normális pyelogrammot morphológiai alapon elkülönítve, azokat a klinikai kórképpel összhangba hozni igyekszik.A vesemedencéket 8 csoportra elkülönítve megállapítja, hogy az egyes typusok és panaszok között az összefüggés nagyon laza, ennek oka abban rejlik, hogy a vesetáji fájdalom kiváltásában a vesemedence alakjának csak másodrendű szerepe van, mert az infectió felléptének és a medence kiürülés mechanismusának kóros megváltozása e te■ • • ■