Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)
1940.02.13. rendes 6. - 42. IX. Dr. Minder Gyula rk.tanári címmel való kitüntetése
58 A bacilluria lényegét, s annak pathologiai anatómiai je - lentőségét tárgyalja. Élesen el-kell különíteni a tiszta bacilluriát a banilluria okozta secundaer vesemegbetegedésektől. A bacilluriáról nem tudjuk, vájjon a vese normális vagy megváltozott áteresztőképességén vagy pedig már a ve separ enchyma kó-ros elváltozásán alapul—e. 54. / A gyakorlatban-is alkalmazható functionalis vizsgálatok. O.H. 1936. / 2 oldal/ A chromocystoscopia és az Illyés által leegyszerűsített StraussáVolhard koncentratiós próbák előnyeit és részleteit ismerteti, annak hangsúlyozásával, hogy azok alkalmazása a gyakorlatban is könnyen kivihető s igy módot ad a gyakorló orvosnak is arra, hogy az ossz veseműködésről, minden laboratóriumi vizsgálat nélkül áttekintést nyerjen. 55. / Polycythaemia rubra kapcsán fellépett priapismus sebészileg gyógyult esete. O.H. 1936. / 4 oldal/ Ismertet egy ritka esetét, midőn polycythaemia kapcsán a corpus cavernosum penis incisiója segítségével a beteget kinzó priapismusától megszabadította. 56./ Über den diagnostischen und klinischen Viert der Ausscheidungspyelographia; Zeitsehr.f.Urol.Chirurg.1936. /52 oldal, 14 ábrával/ Széles alapú, összefoglaló tanulmány, amely az i.v. pye— lographiával szerzett első ötéves tapasztalatokat foglalja öszsze. Külön-alfej özetekben tárgyalja a gümőkór, vesekő, egyéb se-, bészi vesemegbetegedések és a peripherikus hugyszervek megbetegedéseiben mutatkozó diagnostikai előnyöket. Kimutatja, hogy azuj eljárás nagy előnyei mellett a beteg észlelés és az eszköz urológiai vizsgálat jelentősége nem csökken, mert az intravénás pyelographia a vizsgálatoknak egy láncszeme, amelynek helyes értékét csak akkor ismerjük fel, ha az összes többi vizsgálati eredményeket, s a betegágynál észlelt kórképet egy-szerves egészbe illesztjük. Ezen elv elhanyagolása könnyen okozhat- dlagnosti— kai tévedéseket. Az i.v. pyelographiánál secretorikus, anatómiai és dynamikus tényezők együttesen hatnak, azok ismerete nélkül a kontrastos képek helyes klinikai•értékelése lehetetlen. 57./ A hólyagdiverticulumok. O.H. 1938.28.sz./ 5 oldal/ A veleszületett és szerzett diverticulumok elkülönitésegyakorlatilag másodrendű jelentőségű, mert az operabilifeás kérdésében csak a diverticulum nagysága és az előbb-utóbb bekövet - kező infectió jelenléte a döntő tényező. A kórismézésben a cystoscopiának és cystographiának van nagy szerepe. A gyakorlatban az u.n. kétszakaszos vizelés jelenléte hívja fel a figyelmet a diverticulum lehetőségére. A diverticulum műtétek a legnehezebb hólyagmütétek közé tartoznak, s ezért azok elvégzése előtt a felső hugyutak anatómiai és functionális állapotáról tiszta képet kell szereznünk, 58./ Az uréterszájadék cystikus tágulata. O.H. 1936.35. sz. Orvosi Gyakorlat kérdései. / 4 oldal./ A pathogenesis -ismertetése után e ritka kórkép tünetcsoportját tárgyalja, annak hangsúlyozása mellett, hogy kezdeti stádiumban, amíg infectió nincsen, a baj jelenlétére utaló tünet nincs, előrehaladottabb esetben a hydronephrosis klinikai kórképe fejlődik ki.A baj felismerésében a cystoscopiának a bai ke .................
