Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)

1939.10.10. rendes 2. - Beznák Aladár ny.r.tanár beadványa a jogosulatlan vivsectios eljárások elleni izgatás meggátlása trb.

a'nagyközönség a tudomány művelésében a saját effectiv hasznát lássa és azt meg is becsülje. Javaslom, hogy a Rector Ur a következő szövegű levelet intézne a sajtófőnökséghez :

Áz elmúlt év folyamán a sajtóban, különösen a délutáni lapokban a budapesti egyetem Élettani Intézete ellen élveboncolás miatt különböző szenzációt hajszoló cikkek jelentek meg. E cik - kék következtében az Élettani Intézetnek és más orvosi intézetnek a tudományos kutató njunkája rendkivül megnehezült. Mivel ezek a cikkek szinte kivétel hélkül tájékozatlanok voltak és a való helyzet nemismeréséből származtak, az állatkisérletekre vonatkozóan nehány felvilágositást van szerencsém közölni azzal a kéréssel, hogy ezeket a sajtónak továbbítani méltóztassék.kérve a sajtót, hogy tudományos intézeteinket az emberiség jólétét előmozdító áldozatos kutató munkában ne gátolni, hanem segiteni igyekezzék.

1. / Élveboncolás, vivisectio már évtizedek óta a világ egyetlen tudományos intézetében sem folyik. Élveboncolás ugyanis azt jelenti, hogy egy élő és nem érzéstelenitett állat testét azért nyitják meg, hogy abban a szervek nagyságáról, színéről, helyzetéről meggyőződjenek. Élő állaton kísérletet ma csakis teljesen érzéstelenitett állapotban végeznek és kizárólag akkor, ha valamilyen, csak az élő szervezetben megfigyelhető jelenségről van szó, amit tehát az állat elpusztulása után már megfigyelni nem lehet. Ezenkivül csak akkor, ha valami uj fontos ,addig ismeretlen tudományos probléma kikutatásáról van szó, vagy pedig olyan életjelenséget kell az orvosi oktatás céljából a hallgatóságnak demonstrálni, vagy begyakorolni, amelyet élő emberben megtenni nem lehet.

2. / Az állatkisérletezés módját a 42.123/1925.IY. Ykm. rendelet szabályozza, ez a rendelet annak idején a szakférfiak és

az állatvédő egyesületek meghallgatása után adatott ki és a kor humanisztikus igényeinek mindenben megfelel.

3. / íllatkisérletek nélkül nemcsak a tudomány további haladása lehetetlen, hanem a jelenlegi szint sem tartható fenn. Ugyanis a naponta sokszázezer esetben alkalmazott nagyhatású gyógyszereinket szinte kivétel nélkül állatkisérletek során termeljük,ill. titráljuk be. így az összes belsősecretios,vitaminkészítmények,