Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)
1939.05.12. rendkívüli 5. - Dr. Balogh Ernő ny.r.tanár kari könyvtáros jelentése
alapján méltóztassék megengedni erre vonatkozó tiszteletteljes javaslatomat indokaiban ezennel előterjeszteni. Tudós 7/eszprémi István 1723. augusztus 13-án született Veszprémben és 1799 március 13-án halt meg. A debreceni kollégiumban végzett tanulmányai után a collegium tanácsa kecskeméti rectorrá rendelte ki, amely tisztséget 2 évig viselte. 1751-ben a zürichi egyetemre ment, ahol Johann Gessnernek volt hallgatója. Majd másfél évet az oxfordi és cambridgei könyvtárakban töltött és ezután Londonban folytatta tanulmányait, ahol különösen a nagy szülész Smellie volt rá nagy hatással. Londonban irta meg 1755-ben ,r Tentamen de inoculanda pesteft cimü örök magyar nemzeti dicsőségünket jelentő munkáját, amellyel tudományos alapelvében a nagy Jennernek a himlő védőoltásról szóló munkáját megjelenésében 41 esztendővel előzte . Veszprémi e munkájának jelentőségét elismeri a többi között Heuberger német tanár, amikor " Es war zuerst der ungarische Arzt Stephan Veszprémi, welcher in seiner unter englischen Eindrücken entstandenen Schrift " Tentamen de inoculanda peste London 1955” den Vorschlag machte, analog zur Blatterinoculation, in Pestzeiten das Pestgift künstlich einzuimpfen.,f - szavakkal emlékezett meg róla. 1756-ban avattatott doktorrá az utrechti egyetemen. 1757-ban tért vissza Magyarországra, amely időtől kezdve kari múzeumunkban részben fénykép másolatokban őrzött számos nagy jelentőségű munkája jelent meg. Ennek értékét eléggé kiemelheti az,hogy Morgagni saját könyvében mintegy 5 helyen idézi a ft clarissime Veszprémiét hivatkozva az ő " Observationes medicae,r munkájára. Kari könyvtárunk egyik legnagyobb értékét jelenti a ' Succincta medicorum Hungáriáé et Transylvaniae" cimü orvostörténelmi munkája, amely nemcsak orvos, de általában egyéb történelemtudósok előtt is igen ismert, és méltatott hatalmas alapvető munka.