Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

Vizsgálatait 26 gümokóros holttest mindkétoldali nagy nyálmirigyein végezte. 14 esetben chronicus cavernás tüdőtuberculosis mellett a n-agy nyálmirigyekben gümokóros elváltozásokat szövettanilag kimutatni nem lehetett. Általános, heveny miliaris tuberculosisnál főleg a kivezető csövek körül localizált gümők feltalálhatók, de csekély számban. A szövettani leletek erősitik azt a makroskopos tapasztalatot, hogy a nyálmirigyek resistensebbek gümős fertőződéssel szemben.- “ •

5. / A bőr tüskés sejtrétegét elemző újabb festési eljárásról. / M.

Path. Társ.kiadv.1932./ .

A Heidenhain-f. chromotrop festési eljárás módosításával megfe•lelő rogzités esetén az epidermisben a tüskés sejtréteg felsőbb sejtsorai intensiv festést mutatnak, a mélyebb sejtréteg és a basalis sejtek azonban festetlenek maradnak. A fes-tődés intensitása a szaruréteg vastagságával áll arányban, amiért ezt az elszarusodást megelőző jellemző festodési sajátságnak tartja, - ,

*

6. / A többrétegű laphámok elszarusodási készségére vonatkozó összehasonlító szövettani vizsgálatok, /Tihanyi Magy.Bioi.Kút.Int.Kiadv,1932,/

Egy általa alkalmazott festési eljárással különböző állatfajok bőrét hasonlította össze. Elszarusodó hámoknál mindig positiv, festődóst kapott, mig ennek hiányában a positiv festődés elmaradt. Emberi többréte. gü, el nemszarusodó laphámok a felszínes rétegekre szorítkozó festődést mutattak. Positiv festődést észlelt laphámrékok kiérettebb sejtfészkeiben is. Észleletéi alapján az alkalmazott eljárással mutatkozó festődést az elszarusodást bevezető sejtváltozásnak:praekeratosisnak fogja fel.

7./ Epehólyag fertőzése gümőbacilTusokkal. / Magy.Path.Társ.Kiadv.1933/

. ' Tengerimalacokon tanulmányozta az epehólyag ürege .felőli gümő—

bacillusokkal való- fertőzés következményeit és a szöveti elváltozásaok kifejlődésének menetét. Az epehólyagban gümokóros elváltozásokat csak a ductus cysticus lekötése"mellett lehetett elérni* amikor is annak üregében leukocytás izzadmány lép fel. A gümőbacillusok mikroskopo.s hámhiányokon keresztül hatoltak a falba. A hámhiányok gyorsan regenerálódnak, úgyhogy kiterjedt gümős fali elváltozások felett is jól megtartott hámréteg táplálható,

■ 8./ Epehólyag gümőkórja, / Magy. Orv ..Tub .Egy .kiadv .1933 ./

57 éves nő esetéhek közlése, akinél epekőbetegség tünetei állottak fenn. Sectionál hegesen megvastagodott falu epehólyag volt található a duodenumba való perforatioval. Szövettanilag az epehólyag falában kiterjedt, elsajtosodással járó gümős sarjadzás volt látható. A gümős epehólyagelváltozásokhoz esetében haematogen disseminatio társult, amelynek forrásaként számításba veszi az idősült epehólyaggümőkórt.

9./ A lép siderofibrosus göbjeiről. / Magy,Path.Társ.Kiadv.1934./

A siderofibrosus gócok keletkezésében vezető vérzések kialakulását vizsgálta 8 esetében. Egy megfelelő esetben sorozatos metszetekkel ki volt mutatható, hogy a siderofibrosus gócokban szabályszerűen megtalálható- vékonyfalú érágak a tüszők arteriális capillarisainak ágai, amelyek a folliculusok körül kialakult fibrosisba szorulnak. A vérzéseket ezen lelet alapján a fibrosis által közrefogott és szokatlan mechanical hatások alá került, fali szerkezetükben megbomlott arterialis capillarisokból származtatja.