Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

Ajánlja parentcralis infectió kapcsán a csecsemő részletes kivizsgálása mellett a fül naponta történő ellenőrzését. Javasolja ’oi'jis esetén a dobhártya széles feltárását, hogy ezáltal betekintést nyerjünk a dobüregbe.

19./ György: Az aspiratio összehasonlitó kórisméje gyermekkorban.,, Orvosi Hetilap, 1936. '

Aspiratio gyanúja esetén fontosnak tartja az anamnesis f.elvéte—i. lét, a beteg megfigyelését, kivizsgálását, minden esetben a röntgen át-, világítás és felvétel elvégzését. Ha a gyanú ezen vizsgálatok eredménye-1 kép megerősödött, laryngoscopia és bronchoscopia elvégzését,.

19/a. György: Über die. Differentialdiagnose der Aspiration von Fremdkörpern im Kindesalter, Archiv für Kinderheilk.1936.

u.a. németül. .

20./ György: Die Nachbehandlung der Tracheotomie bei Kindern- Archiv

für Kinderheilkunde, 1935. " k

Gyermekek légcsőmetszése esetében fontosnak tartja ,a diphtheria elleni védoltást,- a prophylaeticus antipneumoniás kezelést, a canule ál-.-landó tisztogatását, a váladék beszáradása elleni küzdelmet és lehetőség szerint a canule korai eltávolítását,

20/a, György:- Gyermekek légcsőmetszésének utókezelése, Orvosi Hetilap, 1934.

u.a. magyarul.

21./ György: Aspirált csont csecsemőben. Orvosi Hetilap, 1934.

Csecsemőnél súlyos légzési nehézség miatt előzetes intubálás után, amely a nehezített légzésen nem könnyített, tracheotomiát végzett, ■ 2 hét múlva Idegen testet távolított el a tracheából, amely már sarj - szövetbe volt beágyazva.

22./ György: Retropharyngeális tályogot utánzó pseudoaneunysma• Orvosi Hetilap, 1937.

Differentialdisgnosis Szempontjából tartja érdemesnek az eset közlését. Hasonló képet adhat peritonsillaris, retropharyngealis tályog., sülyedéses hidegtályog, nyaki csigolyák cariese esetén sajtos mirigyszétesés és valódi aneurysmazsák,

23,/ György és Flesch: Vérvizsgálatok értékelése gyermekkori közép— fülgyuladásban. Orvosképzés, Hainiss-füzet, 1938,

Sem otitisre, sem mastoiditisre typusos vérképet adni nem tudnak. A sorozatosan elvégzett vérképnek prognostikai jelentősége- lehet, Scarlatinás otitisnél ajánlják a sorozatos vérkép—vizsgálatot. Vérsejt— sülyedés értékét sem otitisnél, sem mastoiditisnél használni nem tudják.

23/a. György und Flesch: Bewertung hämatologischer Untersuchungen

^3