Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

5

lehetne a szülészeti viszonyokat és az eredményeket megjavítani? Hozván lehetne á szüléssel kapcsolatos magzati halálozásokat csökken’ ^ ----------- - beavatko- --------alatt, m

X • iX HV'*U J 4.AW ^ y J* ÍJ \J J. KJ ÍJ U r~JíH

UX X-f WV f 0 g Omut 0 w ÍJ w ■ ^ ^ W w » —

magzatoknak 10.04 %-os szülés alatti és 5.5 %-os szülés ut :tni,mortalitásival. Arra a megállapításra jut, hogy sz:imos esetten a keséi orvoshivás és az elkésve alkalmazott,műtét okozta á nagy magzati halálozást. A 4050 farfekvéses szülésnél végzett extractio 17.2 %- szülés alatti és 5.8 % szülés utáni magzati hal áloz ássál-*-j árt. A,bábák által végzett extractióknál kétszer akkora volt a magzati halálozás, mint amit/az orvosok.végeztek. Harántfekvések esetében végzett,834 forditásnál 31.5 c[o volt a magzati halálozás, aminek oka a szülés lelkiismeretlen figyelése és a késéi orvoshivás,volt. A 668 esetben végzett koponya-lókul és és magzat darabolás,műtét 62.7 ^o-ban hajtották végre elé'magzaton.■Az esetek nagy részénél kikutat ható* észlelés lelkiismeretlensége. Császármetszést az -egész országban 4le esetben végeztek, 10.9 %-os halott,magzattal,és 8 % lo napon belüli ^elhal álozással. Ennek a nagy ,halálozási százaléknak az oka a túlságosan hosszúra hagyott vajúdási idő", a magzatnak túl hosszú intrauterin traumája, végeredményként a tulkéséi kórházba való szállítása volt,

A szülések-kapcsán feliépé szövődményeket, behatóan tárgyalja, mindenütt rámutatva a hibaforrásokra és a követendő eljárásokra. Pl. az anyai megbetegedéseknél kimutatja, hogy az országban 929 esetben eléfordult sepsis-esetek tekintélyes részét a,bábák által ok nélkül végzett' gyakori b'elsé' vizsgálat okozta. Szükségesnek tartja a belsé vizsgálatok eltiltását. Összefoglalva az ország szülészeti viszonyait, arra a megái l'apitásra jut, hogy ,magasabb Intel igent iával biró, lelkiismeretesebb működést Kifejté,bábatestületre van "szükség. Ennektelérésére az értéktelen öreg bábákat ki kell kapcsolni ,a szülészeti működésből., a meglevé bábákat legalább 5 évenként továbbképzésben kell részesíteni az újonnan képzendő bábák tanulmányidej ót ,meg kell hoszszabbitani. Az összes működést kifejté bába tevékenységét szigorúan kell ellenőrizni, A fülészeti Rendtart ás bevezetése óta lényeges javulást lát a szülészeti működés terén és reméli, hogy további javulás esetén 8-10.00Ü-rel több magzatot lehet megmenteni a hazának.

II. habilitatios dolgozat.

a/ 16/ A Magyar szülészeti irodalom 1925-ig, 243 oldalas könyv,f b/ 17/- A Magyar négyógyászati irodalom 1925-ig. 154.oldalas könyv.

" A magyar szülészeti'irodalom 1925-ig " 243 oldalon, a másik " A magyar négyógyászati irodalom 1925-ig " 154 oldalon tartalmazza a magyar szerzőknek a hazai és külföldi irodalomban megjelent munkálatait: könyveit, ‘közleményeit, előadásait és hozzászólásait. Az idevonatkozó adatokat a legrégibb időktől 1925-ig évek í áradeágps' munkájával kutatta fel,, gyűjtötte össze és dolgozta fel it tekinthető fejezetekben. Ezek a hézagpótló könyvek hivatva vannak megszüntetni azt az anomáliát, ami eddig fennállott. Ugyanis a magyar szerzők munkáikban ritkán emlékeznek meg a régebbi nehezen hozzáférhető hazai irodalomról, mivel annak adatait felkutatni csaknem áthidalhatat1an nehézségekbe ütközik. Úgyszólván kivétel nélkül csak a külföldi irodalomra találunk hivatkozást, a magyar szerzők munkálatai pedig pár cv alatt feledesbe merülnek. Dr. Hints Elek fentebb említett kot könyve megadja a lehetőséget, hogy,ezután a magyar szülészet és négyógyászát minden vonatkoz ásu terméke rendelkezésre álljon a kutatónak os hogy a hazai irodalom épugy szerepelhessen a forrásmunkák között, mint a külföldi irodalom. Magam is buzdítottam Hints düktort, hogy könyveit egészitseki az 1925 pta eltelt évek adataival, mert m9SSyézédesem, hogy a magyar kutatóknak kitűnő forrásmunkát,adja kézébe es e réven hozzáférnetévé fog válni:a regi magyar szülészeti és