Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1938.04.29. rendes 8. - 66. XI. A Pázmány emlék, Kornis,Wolkenberg-Kratz féle, valamint az újpesti pályázatra beérkezett ösztöndíj folyamodványok elbírálása - XII. Dr. Rejtő Sándor c.rk.tanár venia legendijének kiterjesztése.

BÍRÁLAT a BUDAPESTI KIR »PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI

KARÁNAK n BUDAPEST FÜRDŐVÁROS” JELIGÉVEL BEADOTT BALNEOLOGIAI PÁLYATÉ’"teléröl.

Pályatétel: Vizsgáltassák gyógyiszapjaink ingerhatása az egészséges és

beteg szervezetre, különös tekintettel a rheumas megbetegedésekre.

A pályatételre egy munka érkezett be, amelynek szerzője a kérdés eldöntésére a pályatételek szokásos arányait messze felülmúló nagy munkát végzett, melynek bizonysága a 112 oldalas munka és a csatolt 35 táblázat. A szerző az iszap ingerhatására irányuló vizsgálatokat 10 egásza 40

séges és 30 beteg egyénen végezte. Ezehrégyénen 43 fürdőkura folyamán figyelte meg azokat a változásokat, amelyek az iszapkura folyamán a vörösvérsejtek sülyedésében, a fehérvérsejtszámban, a vörösvérsejtszámban, a vér haemoglobin tartalmában , a vörösvérsejtek átmérőjében, a qualitativ vérképoen. a serum fehérjereactioinak koncentratiojában, a a fibrinogen és albumin mennyiségében és általáoan a serum összfehérje- mennyiségéoen létrejöttek. A szerző 132 alkalommal végezte el ezt a 8 vizsgálatot, ami összesen 1056 vizsgálatot jelent. A vizsgálati methodika kifogástalan, mert a szerző az iszapkurát, mint összesített ingert fogta fel és minden esetben hasonlóképen alkalmazott iszap-pak - kolás, fürdő és pihenő volt a betegek kúrája, a vizsgálatokat pedig az iszapkura megkezdése előtt, a fürdőreactio alatt , később szabályosan öt iszap-pákolásonként , de minden esetben a pakkolás után közvetlenül végezte el. Az elért vizsgálati eredmények bírálatában és értékelésében a szerző nagy irodalmi jártassága, objectivitása és helyes orvostudományi érzése kiviláglik. A vizsgálati eredmények alkalmasak arra, hegy a Szent Gellértfürdő kolopi gyógyiszapjának ingerhatását igazolják. Ezen ingerhatás tényezőit a szerző helyesen magyarázza meg azzal a mechanikus hatással, amelyet a bőrön az iszapban lévő szemcsék és kristályok okoznak. Az ingerhatás másik tényezője a hőhatás, amely a vérkeringést változtatja meg. Az ingerhatás hordozója ezenkívül az a chemiai hatás, amelyet a bőrre, illetve az egész szervezetre az iszapoan levő kén, vas, és esetleg radioaktivitás jelentene. A szerző vizsgálatai alapján