Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1938.04.29. rendes 8. - 41. IV. A bőrgyógyászati tanszék betöltése.

lapítja, hogy a világháború megváltoztatta Magyarország gombaflóráját és különösen a mikrosporia gyakorisága feltűnő. Ezen vizsgálatokat a Magyar Dermatologiai Tár­saság megbízásából végezte. Hatósági intézkedéseket kö­vetel a mikrosporiasis és a lassan terjeszkedő favus ellen. Következő dolgozata hasonló témakörről 1931-ben jelent gieg, amely folytatása és kiegészítése annak a munkának, amelyről előző közleményei szólották. A gyűj­tés második évében sikerült kiegészíteni a hiányzó ada­tokat legnagyobb részt, 2821 fonálgombás betegségről gyűj­tött vizsgálati anyag alapján. A gombás betegségek száma ♦ ♦ ► országszerte szaporodott, a dominans gombák tekinteté­ben változás azonban nincsen. A favus ritkább. Megállapít­ja, hogy az országszerte felkeltett érdeklődés a közegész­ségügyi törekvéseket lényegesen elősegítette. Fonálgomba tanulmányai folyamán egy uj fajtát fe_ dezett fel, amelyet trychophyton gypseum subfuscumnak nevezett el. Gombatanulmányainak mintegy befejezése az a Magyar Dermatologiai Társaság megbízásából készített referátum, amely a járványos gombás betegségek megelő­zéséről szól. Ezen munkában, amely 12 éves tapasztalatai alapján késtült, munkaprogrammot közöl, amely 8 ágazat­ban, de országszerte egységesen lépne fel a járványos mykozisok ellen. Tervezetét részletesen ismerteti és hogy ilyen intézkedések eredményre vezetnek, annak bizo­nyítására felhozza annak a védő-és gyógyító szervezetnek sikerét, amelynek Baranyavármegyében és Pécsett az élén áll. Gombás megbetegedésekkel foglalkozik még a felüle­tes blastomykozisok kórtanának problémáival foglalkozó dolgozata. Megállapítja, hogy a sarjadzó gombák ubiqui­­ter módon saprophytaként jelen lehetnek a bőrön, de ked­vező körülmények között azt meg is betegithetik. A diag­­nosishoz tenyésztéses eljárás szükséges. €oo

Next

/
Thumbnails
Contents