Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1938.04.29. rendes 8. - 16. Gáspár Mária ügyével kapcsolatos jelentések

8

részéről!- hanem ugyanazon hivatalból, ahol az első sérelem ért, olyan intervenció történt, amely miatt áthelyeztetésem mégsem perfektuáltátok.

Szék után most már, egyfelől a látszólag egyszerű áthelyezési ügy mögött meghúzódó valóság felderitése érdekében, de másfelöl az engem ért méltatlanság miatt bátorkodom Excellentiádnak mély tisztelettel a következőket előadni:

Autonómiai tisztviselő voltam, ilyennek neveztettem ki. Autonómiai tisztviselőnek gazdasági hivatali, tehát nem autonómiai statusba áthelyezésére egyetemi hatóság részéről csak egyetlen precedens ismeretes: 1929-ben Karsay István jogi dekanatusi irodafőtisztet helyezték át a gazdasági hivatalba, miután rájöttek, hogy esztendőkön keresztül igen jelentős összegeket sikkasztott a jogi kari doktori disszertációk pénzéből. Karsay boldog volt, hogy súlyosabb következmények nélkül úszta meg a dolgot.

Nálam azonban ez az eset nem áll fenn, ellenben a való tény az, hogy részemről történtek kötelességszerüen olyan észrevételek az orvoskari dekanatus vezetőjének, Dunay Jenő egyetemi tanácsos, kormányfőtanácsosnak némely gestiojával szemben, ami miatt előre sejtettem, hogy áthelyezésem előbb-utóob sorra kerül.

Hogy mikre vonatkoztak ezek az észrevételek, arra első beadványomban azért nem tértem ki, mert a kért fegyelmi vizsgálat során óhajtottam azokat részletesen előadni.

Később Ígéretet kaptam a műegyetemi automomiai statusba való áthelyezésemre, de utolsó pillanatban váratlan intervenció meggátolta, hogy a szóban levő kipróbált műegyetemi tisztviselő/ Zsigmondy István iroaaigazgató/ kerüljön Dunay tanácsos ur mellé, ami által indirekte az én műegyetemi áthelyezésem is elmaradt. Ezek után most már a Műegyetemre való áthelyezési kérelemmel kapcsolatban szabadjon nyíltan-