Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.12.14. rendes 4. - 45. VIII. Dr. Brana János rendkívüli tanári címmel való kitüntetése

27

jelent közleményeit vette figyelembe. Ezekből megállapítható, hogy kedvenc témája a trachoma etiológiája, erről szól a legtöbb cikke. De figyelembe kellett vennünk a közellátóság keletkezéséről és a vérnyomásemelkedés összefüggéséről a szemfenék elváltozásaira vallott nézeteit, vagyis összehasonlító vizsgálatainak e— redményét is.

fertőző volta eddig bebizonyítva nincsen. A többek részéről kórokozónak tartott Provacek—Halberstädter—féle sejfcáradékot, amelyet e szerzők chlamydozoonnak tartanak, azért nem fogadja el kórokozóul, mert kizáróan a hámsejtekben található. A trachoma pedig nem hámbe— tegség, hanem inkább az adenoid szövetben székel.Amig a kórokozó nincsen meg, jogosultnak véli a betegek kon— stitucióját venni figyelembe. Igen nagy számú gondos vizsgálatával, a többségükben halovány,vézna, beteges külsejű betegek nagy részében limphatismust, heredo — luest, stb. állapított meg. Oltási trachoma következtében sohasem támad forradásképződés, amit pedig a trachomára jellemzőnek tartunk. Szerinte a forradásképző— désnek mélyebb, általánosabb oka van, amit a szervezetnek idült, eddig ismeretlen intoxikációs állapotában kell keresni. Persze ez csak feltevés, de hivei akadtak az irodalomban, különösen az olaszok részéről, é— lükön a nemrég elhunyt Angeluccival.

Ezenkívül megállapítja Brana, hogy a trádiómé sok lapályos, mocsaras vidéken laknak, táplálkozásuk egyoldalú és kevés vitamintartalmú. Ezeknek is tulajdonit szerepet a trachoma keletkezésében, de az eddig ismeretlen virus sem zárható ki.

E felfogásával a trachoma elleni küzdelmet is reformálni kivánja, amely eddig főképpen a fertőzés meggátlására irányult, mig ő a hygienikus viszonyok megváltoztatására helyezné a fősulyt.

Már azelőtt is hangoztatta, hogy a trachoma