Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.
- 5 SEMIiíIERTES IRIS8ÁRKOM. / Kiin,Monatsbl.f. Augenheilk. ,Bd.92./ 64 éves nőbeteg bal szeme 6 év előtt sérült, utána hosszú évekig gyulladt volt, néhány hé óta vak. Uveitis plast.,glauc.sec. miatt enuc— leálva, A mikroszkopos vizsgalat alkalmával a csarnok egyik felét kitöltő orsósejtes, alig pigmentált sarkoma, másik felében pedig az irisfelszinen csarnokzugban több, a mettszetben 20—30 ugyanilyen sejtekből álló szövetszaporulat volt látható. A szerző szerint a laza összeköttetésű sejtek a daganatfelszinről a C3arnokviz áramlása utján leváltak, az ép csarnokiéi— ben disseminálódtak, majd ezek burjánzása apró metastasisokat, a csarnokzug nagyrészének eltömése révén másodlagos glancomat okozott. lg./ A SZEMHÉJRÁKOKRÓL. / Szemészet, 0.H.1935./ A szerző az I.sz. Szemklinika 10 éves beteganyagában előfordult 110 szemhéjrákos beteg klinikai és histologiai leletéről számol be / az irodalom legnagyobb szemhéjrák statisztikája/. A daganat 71.1 /—ban férfiaknál, 28.9 '-ban nőknél, 52.7 /—ban jobb, 47.3 /—ban bal oldalon fordult elő. Alsó szemhéj 55.5 /-ban, belső szemzug 27,3 /—ban, felső szemhéj 11.8 /-ban, külső szemzug 5.4 /—ban betegedett meg. A betegek kora: 30- 40 évig 6, 40—50 évig 18, 50-60 évig 32, 60—70 évig 36, 70-80 évig 16. A daganat klinikai megjelenésformáit ismerteti. A mikroszkopos diagnosis az esetek 81.6 /—ban Ilrompecher f.cc.basocellulare, 6.4 /-»ban c.c,spinocellulare, 11.0 /-ban cc,spino—basocellulare volt, A rák három esetben a bőrmirigyekből, két esetben a felső szemhéj Meibom mirigyéből indult ki. Szerző 13 /11.8 // esetben látott helyi kiujulást. A recidiva a rak tökéletlen kiirtásával magyarázható, de lehetséges, hogy a nagy dispositlóval bíró borfelületen kiirtás után bizonyos idővel újabb ’rák fejlődött, avagy ilyenkor a rák multiplex módon fejlődik. A szerző egy esetben contact metástasist is észlelt. A szemhéj daganata négy esetben külső behatásra / ütés, szúrás/ keletkezett. 16. / EMLŐRÁK ÁTTÉT MINDKÉT SZEMBEN. /0.H.1936.,/ METASTASE EINES M/Jviln,KARZINOMS IN BEIDEN AUGEN. / Klin. Monatsbl.f.Augenheilk.Bd.97./ 46 éves nőbeteg mindkét szemében, emlőamputatio után 4 hónapra, klinikailag megállapítható rákáttét keletkezett. A másodlagos glaucoma miatt eltávolitott bal szem mikroszkopos képe az ér—ideghártya, látóidegfő, inhártya rákos elváltozását mutatta. 17. / ZUR PROGNOSE DES GLIOMA RETINAE» / Klin.Monatsbl.f.Augenhoilk., Bd.99./ Az egyesitett I. és II. sz, szemklinika beteganyagában 1920- 1935-ig az ideghártyaglioma 27 esetben fordult elő, de ezek közül csak 24 beteg sorsát ismerjük. Köztük négy kétoldali elváltozás volt. A gyermekkor betegsége. Sokszor veleszületett. Leggyakoribb az első életév végén, aztán száma rohamosan csökken, általában 4—5 éves korig fordul elő, ezután ritkaság számba megy. A 20 egyoldali gliomás beteg közül 7 az első stádiumban került műtétre, legalább 2 1/2 éves megfigyelés után a halálozás metastasis következtében 0 /, 7 második stádiumbali beteg.közül 2 / 29 //, 6 harmadik stádiumból! beteg közül 6 / 100 // halt meg. A három stádiumot összegezve a betegek 60 /—a maradt életben, 40 /—a meghalt. A 4 kétoldali gliomás beteg közül csak egy maradt életben. Az irodalmi adatokat is tekintetbe véve tehát a betegek az első stádiumban kivétel nélkül megmenthetők. Ennek magyarázata, hogy a daganat a beléágyazott ereket kezdetben nem támadja meg. Később azonban amikor az érhártyát ás látóideget is infiltrálja, az erekbe betör, az inhártyát átöri a prognosis rossz. Pőtőrekvesünk legyen a daganatos szem mielőbbi eltávolítása, x.s inhártyán áttört glioma esetében exonteratio orbitae—t s utána Röntgen besugárzást kell végezni, A kétoldali gliománál a rosszabbik szemet távolítsuk el, a jobbikat Rontgennel-ródiummal kezeljük. Biztos eredményre azonban a sugárkezelésnél nem számíthatunk. 3<P^
