Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.
national du Chirugie Orthopédique.1933. London, Londonban tartott előadás. b./ Az Ízület— és izommechanika kérdései és módszerei. Gyógyászat. 1934/14—15.sz. / 18 oldal, 1 táblázat, 4 ábra/ Orvosegyesületi előadás . Az előadó az Ízület és izom-mechanikai módszereit irodalmi tanulmányai és főként saját vizsgálatai alapján ismerteti, melyeket a Berlini Anatómiai Intézetben R, Fick professzor vezetése mellett 3/4 é— ven át végzett. A tudományág történeti fejlődésének rövid vázolása után táblázatba foglalja össze mindazokat a fizikai és biológiai tényezőket melyek az emberi test mozgásait befolyásolják. A külvilág alkotja a külső / exogen/ tényezőket, a mozgásszervek mechanikai sajátságai és a tömeg sulyelosztása pedig a belső / endogen/ tényezőket. Utóbbiak az u.n. tagláncok / végtagok, törzs/ illetve az egyes lánctagok / pl.felkar, alkar, comb, lábszár/ mechanikai tulajdonságaiból tevődnek össze mennyiségileg. A mechanikai tulajdonságok minőségileg kinetikai / mozgási határ/ dyna— mikai / mozgási erq/ és energetikai / mozgási munka/ tulajdonságokra osztályozhatók. A mozgási határ a mozgás irányának és a kitérés nagyságának az eredménye, ami az izületi felszin alakjának, a csont hosszának, s a csont—, szalag—, izom és egyéb lágyrészgátlásnak a függvénye. A mozgási erő az izom tulajdonságaitól / izomrost hossza, szama, vastagsága, feszülése/ függ. A mozgási munka részben tovahaladó, részben fargó. Az egyes izmok tovahaladó munkát / izomerő x izomrüvidülés/ végeznek, moly a lánctagokra forgó munka / elfordulási szög x izomerő x erőkar/ alakjában tevődik át. Ezután az előadó ismerteti a modelleken és mozgófényképen bemutatja azokat a módszereket, melyeken fenti tényezők mérhetők, illetve kiszámíthatók. A mérő módszerek nagyrésze bonctani eljárás, némelyike azonban a klinikai vizsgálat számára is hozzáférhető. -Az előadó ilyen eljárások kidolgozását tűzte ki céljául, hogy az elméleti vizsgálatokkal nyert adatok a klinikai gyakorlat részére értékesíthetők legyenek. 17. /a. Ein sehr schwerer Fall von öpondylolisthesis, Arch.f, Orthopädische u. Unfallchirurgie. 1934. Bd.34. / 6 oldal, 4 ábra/ b./ Spondylolisthesis ritka súlyos esete. Orvosi Hetilap 1934/47.sz. / 9 oldal, 4 ábra/. A szerző az általa észlelt esetet közli, melyben az V. ágyékcsigolya a röntgen-felvétel szerint teljesen a keresztcsont ele csúszott és a kis medencét tetemesen beszűkítette. A csigolyacsuszás /spondylolisthesis/ oly nagyfokú volt, hogy a beteg derekán lépcsőszerü kiugrást okozott, ami a kórismét már egyszerű ratokintóssel is lehetővé tette i 18, /a./ Genua valga als Folge von Knochensyphilis, Zeitschrift f. Orthopädische Ghir. 1934.Bd.62'. / 9 oldal,4 ábra./ b/ Gacsos térd csontsyphilis következtében. Orvosképzés.1934. Hainiss-különfüzet. Az antilueses gyógykezelés / bismut és salvansan/ hatására teljes gyógyulás állot-t be. Fel éven belül minden mechanikai kezelés,vagy
