Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.

'S 1568/1937,-38, Dr. Ludány György egyetemi adjunktus tudomá­nyos dolgozatainak II. fokú bírálata, Előterjeszti: Dr. BÉLÁK SÁNDOR egyetemi ny.r.tanár. Tekintetes Tanári Testület ! A tekintetes Tanári Testület 1936. december 1.—én tartott III. rendkívüli ülésében megbízatást nyertem dr. Ludány György adjunk­tus tudományos dolgozatainak megbirálására. A magántanári képesítés II. fokozata szempontjából veleményes jelentésemet a következőkben terjesztem elő. Dr. Ludány Györgynek eddig összesen 56 dolgozata jelent meg, melyeknek rüvid tartalmi jegyzékét külön mellékelem. Ezen dolgozatok közül 4 a physico—chemia, 9 az ideg— és izomólettan és kórtan, 27 a bélmüködés élettana és kórtana, 5 a lép—physiologia, 6 az anyagcsere, 2 a serologia és 2 a vérkeringés szükebb tárgyköréhez tartozik, 1 pe­dig a magaslati kiima hatásairól irt összefoglaló munka. A dolgozatok közül a legtöbb német, francia és angol nyelve­ken jelent meg, mindössze nehány van olyan, mely magyarul közöltetett. Messze vezetne, ha azt a rendkívül sokirányú munkásságot, amelyben fo­lyamodó dolgozott, kimeritosn akarnám tárgyalni, hanem, utalva e tekin­tetben a mellékelt tartalmi kivonatokra csak néhány olyant szeretnék kiemelni, melyek eredményeikben a legjelentősebbek. A physico—cheriai dolgozatok csoportjában a 2. és 3, számuak­­ban kimutatja, hogy a viz vezetőképessége növények jelenlétében besu­gárzás szerint változik és hűen tükrözi vissza a növények anyagcseré­jét. Az ideg— és izomélettani dolgozatok csoportjában sok egymás­tól különálló uj megállapítás foglaltatik, melyek az elektrophysiolo— gia módszerével, részben saját mothodikai megoldásokkal, igyekszik az inger tulajdonságai, pl. froquentiája és hatása közötti összefüggést kideríteni. Pontos megállapítások a 12.dolgozatban foglaltak, melyek szerint mellékvese kiirtás után az izom rángasi görbéje megváltozik; nemkülönben a 8.sz. dolgozat, melyben folyamodó kimutatja, hogy a bé­kák lymhaszive tetanus szerű eloktrogramm hullámokat mutat olyan be­rendezéssel, amely a szív és a harántcsíkolt izom közötti átmenetre utal. A bélmüködés tárgykörében legfontosabb folyamodónak Kokas Eszterrel együtt eszközölt ama felfedezése, hogy a bélbolyhok mozgását egy általuk villikininnek nevezett hormon irányítja / 22.sz./ Ezen hormon jelentőségének kimutatása érdekében és pedig úgy azok mozgását, mint a felszívódásnál betöltött szerepüket illetőleg részben egyedül, részben Kokas Eszterrel együtt igen számos kísérletet végeztek. A bo­­holymozgást filmfelvétellel rögzítették, mely több nemzetközi forum előtt került bemutatásrai Ez a hormon Ludány és Kokas nevéhez kötve teljesen átment a physiologiai irodalomba. Továbbá kimutatta folyamo­dó Jourdan munkatársával, hogy amellett, hogy a bélbolyhok mozgása az említett hormontól függ, még a vegetativ idegrendszer befolyásának is alá van vetve, amennyiben az izomzatúk tónusát növelő ideg a sympt-ai— cus, mig a parasymptaicus elernyeszt. Az ezen témakörben vágó dolgo­zatok általában lényegesen hozzájárultak a bélből való felszívódás viszonyainak megismeréséhez. Az anyagcsere tárgykörébe tartozó dolgozatok közül kiemelen­dő / 47.sz./ az, mely szerint az alapanyagcsere nagysága a parathor­­mon függvénye és ezért a vér calcium tartalmával is összefüggésben van. 'bn

Next

/
Thumbnails
Contents